Csapody Bence, Jászberényi Melinda, Miskolczi Márk (szerk.)

Fenntartható és regeneratív megközelítések az aktív és ökoturizmusban


4.2. Bevezetés

A természeti örökségekben gazdag desztinációk egyik legfőbb kezelési kihívása, hogy feloldja azt az ellentmondást, amit a természeti értékek védelme és az erőforrás alapú turizmus érdekei közötti ütközés vált ki (Chakraborty – Takenaka, 2023; Fehérvölgyi – Lőrincz – Michalkó, 2025; Lloyd – Morgan, 2008). Noha számos beszámoló szól arról, hogy világszerte növekszik a védett területek száma (UNEP-WCMC – IUCN, 2024; World Bank, 2025) és a turizmus fontos alappillére az erdős területek, tavak, vízfolyások fennmaradásának és kezelésének, mégis azt tapasztalhatjuk, hogy ez a növekedés nem jelent egyben jelentős előrehaladást a természeti helyszínek hatékonyabb irányítása vagy kezelése felé (Becken – Job, 2014, Bushell – Bricker, 2017; Plummer – Fennell, 2009). A védett területeken, világörökségi helyszíneken működő turisztikai infrastruktúrának és szolgáltatásoknak ösztönözniük kell arra a látogatókat, hogy környezettudatosan viselkedjenek. Továbbá fontos, hogy a természetjárók, lovas és kerékpáros turisták, amennyire csak tudják, csökkentsék az ökolábnyomukat és környezeti terhelésüket. Számos tudományos kutatás vizsgálta már a látogatóközpontok és tanösvények keresleti oldalát (Ballantyne – Hughes – Ritchie, 2004; Cahill – Marion – Lawson, 2008), azaz a látogatók és turisták szemszögére összpontosítottak. Ezek alól kivétel Varga 2025-ben megjelent szerkesztett kötete, amely a zöld-utakkal és azok gazdasági, társadalmi hatásaival, szerepélve foglalkozik kínálati oldalról. Ebben a fejezetben a kínálati oldal kihívásait és lehetőségeit vesszük górcső alá és kiemelt figyelmet szentelünk a központokat finanszírozók, tervezők és üzemeltetők véleményének. A fejezetben a Marion és Wilkins (2024) által kidolgozott négydimenziós fenntarthatósági modellre építünk, amely figyelembe veszi a kezelési/menedzseri szempontokat, a gazdasági és társadalmi fenntarthatóságot, valamint a desztináció természeti és örökségértékeinek védelmét.

Fenntartható és regeneratív megközelítések az aktív és ökoturizmusban

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 190 0

A turizmus a 2020-as évek közepére olyan komplex társadalmi–gazdasági és környezeti kihívások metszéspontjába került, amelyek új szemléletmódot és új fogalmi kereteket tesznek szükségessé. A klímaváltozás, a túlturizmus, a digitalizáció és a társadalmi értékváltás együttesen kérdőjelezik meg a tömegalapú növekedésre épülő turizmusmodelleket, miközben előtérbe helyezik az aktív, fenntartható és regeneratív megközelítéseket. A jelen tanulmánykötet erre a kihívásra reagál: az aktív turizmust nem pusztán termékkategóriaként, hanem rendszerszintű válaszként értelmezi a turizmus átalakulására.

A kötet újszerűsége abban rejlik, hogy az aktív turizmust átfogó, multidiszciplináris keretben vizsgálja, összekapcsolva a globális turisztikai trendek elemzését, a társadalmi–ökológiai rendszerként értelmezett turizmuselméletet, valamint a fenntartható és regeneratív turizmus gyakorlati megvalósulásait. A tanulmányok foglalkoznak többek között a pandémia utáni turizmus új irányvonalaival, a generációs és technológiai változások hatásaival, a klímaadaptáció és a túlturizmus kezelésének kérdéseivel, valamint az aktív turizmus szerepével az életminőség, a helyi közösségek és az ökoszisztémák megújulásában. Nemzetközi és regionális jó gyakorlatok – például hosszútávú túraútvonalak és közösségvezérelt fejlesztések – szemléltetik, miként válhat az aktív turizmus a regeneratív szemlélet gyakorlati eszközévé.

A tanulmánykötet különösen jól hasznosítható a turizmusoktatás több szintjén: alapképzésben az aktív és fenntartható turizmus alapfogalmainak és trendjeinek megértését segíti, mesterképzésben rendszerszintű, stratégiai gondolkodásra ösztönöz, míg posztgraduális és doktori képzésben elméleti keretként és kutatási inspirációként szolgálhat a turizmus társadalmi, környezeti és technológiai összefüggéseinek vizsgálatához. A kötet emellett gyakorló szakemberek, desztinációmenedzserek és döntéshozók számára is releváns, mivel az aktív turizmust olyan jövőorientált fejlesztési irányként mutatja be, amely képes egyszerre kezelni a fenntarthatóság, a versenyképesség és a társadalmi elfogadottság kérdéseit.

Hivatkozás: https://mersz.hu/csapody-jaszberenyi-miskolczi-fenntarthato-es-regenerativ-megkozelitesek-az-aktiv-es-okoturizmusban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave