Csapody Bence, Jászberényi Melinda, Miskolczi Márk (szerk.)

Fenntartható és regeneratív megközelítések az aktív és ökoturizmusban


4.5.1. A látogatóközpont innovatív szerepvállalása

A Watt-tenger természetföldrajzi értelemben nem igazi tenger, ugyanakkor szárazföldként sem definiálható. Ez a terület bolygónk legnagyobb összefüggő árapály-övezete (intertidal zone), amely három észak-európai ország – Hollandia, Németország és Dánia – partvidékén keresztül húzódik mintegy 500 kilométeres sávban, lefedve körülbelül 10 000 km² területet. Alacsony vízállásnál a tenger mintegy 10–15 kilométeren visszahúzódik és ezzel mindegy átlag két kilométeres sáv szárazra kerül. Ez a különleges ökoszisztéma több millió élőlény számára biztosít táplálékot és pihenőhelyet (Horn et al., 2025). Az UNESCO 2009-ben vette fel világörökségi listájára a területet kiemelkedő természeti értékei és biodiverzitása miatt. A Watt-tenger egyedülálló geomorfológiai folyamatokat, gazdag élővilágot és kritikus madárvonulási útvonalat képvisel, amely nemzetközi természetvédelmi jelentőséggel bír (Horn et al., 2025).
Az egyedülálló látogatóközpont mottója: az egészséges fóka az egészséges Watt-tenger indikátora/bioindikátora. A fóka a látogatóközpont szimbóluma is egyben.
 
4.1. ábra: A tengeri ökoszisztémát tiszteletben tartó Watt-tenger Világörökség Helyszín Látogatóközpontja
 
A Wadden Sea World Heritage Center 2025 májusában nyitotta meg kapuit a látogatók előtt Groningentől északra, Lauwersoog kikötővárosban. Az intézmény különlegessége történetének organikus fejlődésében rejlik: fejlesztésének kiindulópontját egy ötven éve működő fóka-rehabilitációs központ kapacitáshiánya jelentette, amely infrastrukturális bővítést és korszerűsített kórházi létesítmény kialakítását tette szükségessé. A tízéves tervezési periódust követő kétéves kivitelezési szakasz hibrid finanszírozási struktúrában került megvalósításra: magánadományok, az operatív fókakórház működési bevételei, valamint kormányzati támogatás kombinációja biztosította a projekt forrásigényét. A látogatóközpont fejlődéstörténete szemlélteti azon fenntartható üzemeltetési modellt, amely az egyéni, közösségi és kormányzati szektorok szinergiájára épül. A WEC közvetlenül a bemutatott természeti örökség helyszínén, az ár-apály vidékén épült meg. Tulajdonosi struktúráját tekintve non-profit szervezeti formában működik, amely – és ez kulcsfontosságú – további állami finanszírozás nélkül is képes fenntartani működését.
A WEC látogatóközpont vizsgálatakor fontos kiemelni annak kettős funkcióját: az intézmény egyszerre szolgál élményorientált turisztikai desztinációként és tudományos-oktató céllal létrehozott interpretációs központként. Habár mindkét funkció integráltan jelenik meg, az utóbbi tekinthető elsődlegesnek, tekintettel arra, hogy az intézmény fő tevékenységét a fókaállomány rehabilitációja és a kapcsolódó tudományos kutatási programok képezik. Az oktatási dimenzióhoz kapcsolódóan a központ üvegfelületek alkalmazásával biztosítja, hogy a látogatók in situ követhessék nyomon az állatorvosi beavatkozásokat és a rehabilitációs folyamatokat. Ez a tér- és látványtervezési megoldás közvetlen rálátást enged az intézmény szakmai munkájára, ezáltal elmélyült ismeretátadást tesz lehetővé. A központ deklarált célkitűzései között szerepel, hogy a tudástranszfer és az érzelmi kötődés kiépítésén keresztül erősítse a látogatók környezettudatos viselkedését és természetvédelmi elköteleződését.

Fenntartható és regeneratív megközelítések az aktív és ökoturizmusban

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 190 0

A turizmus a 2020-as évek közepére olyan komplex társadalmi–gazdasági és környezeti kihívások metszéspontjába került, amelyek új szemléletmódot és új fogalmi kereteket tesznek szükségessé. A klímaváltozás, a túlturizmus, a digitalizáció és a társadalmi értékváltás együttesen kérdőjelezik meg a tömegalapú növekedésre épülő turizmusmodelleket, miközben előtérbe helyezik az aktív, fenntartható és regeneratív megközelítéseket. A jelen tanulmánykötet erre a kihívásra reagál: az aktív turizmust nem pusztán termékkategóriaként, hanem rendszerszintű válaszként értelmezi a turizmus átalakulására.

A kötet újszerűsége abban rejlik, hogy az aktív turizmust átfogó, multidiszciplináris keretben vizsgálja, összekapcsolva a globális turisztikai trendek elemzését, a társadalmi–ökológiai rendszerként értelmezett turizmuselméletet, valamint a fenntartható és regeneratív turizmus gyakorlati megvalósulásait. A tanulmányok foglalkoznak többek között a pandémia utáni turizmus új irányvonalaival, a generációs és technológiai változások hatásaival, a klímaadaptáció és a túlturizmus kezelésének kérdéseivel, valamint az aktív turizmus szerepével az életminőség, a helyi közösségek és az ökoszisztémák megújulásában. Nemzetközi és regionális jó gyakorlatok – például hosszútávú túraútvonalak és közösségvezérelt fejlesztések – szemléltetik, miként válhat az aktív turizmus a regeneratív szemlélet gyakorlati eszközévé.

A tanulmánykötet különösen jól hasznosítható a turizmusoktatás több szintjén: alapképzésben az aktív és fenntartható turizmus alapfogalmainak és trendjeinek megértését segíti, mesterképzésben rendszerszintű, stratégiai gondolkodásra ösztönöz, míg posztgraduális és doktori képzésben elméleti keretként és kutatási inspirációként szolgálhat a turizmus társadalmi, környezeti és technológiai összefüggéseinek vizsgálatához. A kötet emellett gyakorló szakemberek, desztinációmenedzserek és döntéshozók számára is releváns, mivel az aktív turizmust olyan jövőorientált fejlesztési irányként mutatja be, amely képes egyszerre kezelni a fenntarthatóság, a versenyképesség és a társadalmi elfogadottság kérdéseit.

Hivatkozás: https://mersz.hu/csapody-jaszberenyi-miskolczi-fenntarthato-es-regenerativ-megkozelitesek-az-aktiv-es-okoturizmusban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave