Fenntartható és regeneratív megközelítések az aktív és ökoturizmusban
4.5.2. Fenntarthatósági dimenziók és kihívások
|
Fenntarthatósági dimenzió
|
Marion és Wilkins (2024) kritériumai
|
WEC megvalósítása
|
|
Menedzsment (governance)
|
Költséghatékony működés, szabadidős szolgáltatások biztosítása, védett területek támogatása
|
Szervesen fejlődő szolgáltatás/központ, amely 50 éves múlttal rendelkezik,
Pénzügyi önállóság (állami támogatás hiánya), diverzifikált bevételi modell (workspace és adományok)
|
|
Erőforrás-védelem
|
A környezetre gyakorolt káros hatások csökkentése, természeti értékek és az ökoszisztéma védelme, a fenntarthatóságot képviselő építészet
|
100% elektromos működés, hőszivattyúk, újrahasznosított anyagok (2000 kg farmer ruházat, kórházi hulladék), cölöpös szerkezet klímaadaptációhoz
|
|
Társadalmi
|
Oktatás, helyi közösségek bevonása, megközelíthetőség/ hozzáférhetőség, kulturális érték létrehozása
|
Fókaműtétek megfigyelése, környezettudatosság oktatása, helyi vállalkozások bevonása, TikTok bejelentkezések, fogyatékkal élők támogatása
|
|
Gazdasági
|
Fenntartható pénzügyi háttér, a közösség javát szolgáló gazdasági intézkedések, költséghatékonyság
|
Diverzifikált bevételi forrás (belépőjegy, étterem és vendéglátás, fóka-örökbefogadás, kutatási workspace, ajándékbolt, rendezvények szervezése)
|
-
Belépőjegyek értékesítése (B2C és B2B szegmens)
-
Vendéglátó egységek bevételei
-
Fókagyógyító támogatási program (háromszintű adományozási rendszer)
-
Kutatási munkákhoz infrastruktúra biztosítása (workspace bérbeadás)
-
Hagyatéki adományok és örökségek
-
Ajándékbolti értékesítés
-
Rendezvényszervezés és helyszínbérbeadás
-
Alapszintű támogatás (50 EUR): szimbolikus hozzájárulás a fókák gyógyulásához
-
Örökbefogadói támogatás (500 EUR): az örökbefogadó egy hajón kíséri a fókát, amit a gyógyulás után visszaengednek a tengerbe
-
Kiemelt örökbefogadói támogatás (5500 EUR): egy beteg fóka teljes gyógyításának finanszírozása, elsősorban vállalati támogatók számára
-
Teljes villanyenergia-ellátás fosszilis tüzelőanyagok nélkül
-
Hőszivattyús klímarendszer és okos-hőszigetelés
-
Légmentes építészeti szerkezet az energiahatékonyság maximalizálása érdekében
-
Cölöpös tartószerkezet a klímaváltozás és árapály miatt
-
Passzív napellenzők a nyári hőterhelés csökkentésére
-
Tervezett ökológiai napelemes park helyi energiatermelésre és -tárolásra
-
Elsüllyedt konténerhajó rakományának elemei a tengeri szennyezés bemutatására
-
Fűnyesedékből, nádból és gyékényből préselt tartóelemek
-
Egykori kikötői cölöpökből készült árnyékolók
-
Tengeri műanyaghulladékból préselt dekoratív járólapok
-
Több mint 2000 kg adományozott farmerruházatból készült akusztikai szigetelés és installációs mennyezet
-
Régi kórházi lepedőkből készült hangszigetelés
-
Kagylótörmelékből kialakított recepciós pult
-
Helyi fa és tengeri hínárból préselt bútorok
Tartalomjegyzék
- Fenntartható és regeneratív megközelítések az aktív és ökoturizmusban
- Impresszum
- Előszó
- Fogalmi és elméleti keretek
- 1. Újratervezés az aktív turizmusban – feltörekvő trendek és jövőbeli perspektívák
- 1.1. Absztrakt
- 1.2. Bevezetés: a globális turizmus és a tendenciák megismerésének jelentősége
- 1.3. Jelentősebb trendek a Covid-19 pandémia előtt
- 1.4. A turisztikai szektor aktuális irányvonalai
- 1.5. A feltárt trendek értelmezése az aktív turizmus szempontjából
- 1.6. Összefoglalás
- 1.7. Felhasznált irodalom
- 1.1. Absztrakt
- 2. Turizmusformák metszéspontjai: az aktív turizmus regeneratív ereje
- 1. Újratervezés az aktív turizmusban – feltörekvő trendek és jövőbeli perspektívák
- A kínálat fenntarthatósági és innovációs dimenziói
- 3. Ökoszálláshelyek a fenntartható aktív turizmusban
- 4. Turisztikai infrastruktúra és látogatói terek fenntarthatósága nemzetközi és hazai példák alapján
- 5. Digitális és társadalmi innovációk a fenntartható turizmusban – Intelligens térhasználat
- 5.1. Absztrakt
- 5.2. Bevezetés
- 5.3. Az intelligens térhasználat kialakítása
- 5.4. Kulcsproblémák és kihívások az intelligens térhasználatban
- 5.4.1. A dizájneszközök egyoldalú alkalmazása
- 5.4.2. Az adatvezérelt megoldások dilemmái
- 5.4.3. A túlturizmus (overtourism) kérdései
- 5.4.4. Technológiai egyenlőtlenségek
- 5.4.5. Viselkedésformálás és nudging etikai kérdései
- 5.4.6. Esetpélda: Befolyásolhatja-e a járda színe, hogy a turisták mennyit sétálnak a városban?
- 5.4.7. A közösségi részvétel lehetőségei és korlátai
- 5.4.8. Esetpélda: A helyi közösség bevonása a turizmus szabályozása érdekében
- 5.4.9. Természeti-társadalmi kontra gazdasági fenntarthatóság
- 5.4.1. A dizájneszközök egyoldalú alkalmazása
- 5.5. Konklúzió
- 5.6. Felhasznált irodalom
- 5.1. Absztrakt
- Közösségi és táji beágyazottság
- 6. Közösségi részvétel és vonzerőintegráció: az aktív turizmus új logikája
- 6.1. Absztrakt
- 6.2. Bevezetés
- 6.3. Aktív turizmus és társadalmi reziliencia
- 6.4. A közösségi tulajdon és társadalmi vállalkozások szerepe az aktív turizmusban
- 6.5. A hagyományos turisztikai attrakciók nyitása az aktív turizmus felé
- 6.5.1. Tematikus ösvények és túrák
- 6.5.2. Kerékpáros és e-bike kapcsolatok a hagyományos attrakciók körül
- 6.5.3. Kalandturisztikai elemek a kulturális attrakciók környezetében
- 6.5.4. A testi aktivitás és a wellness kombinációja, a gyógyító tájak integrált turisztikai modellje
- 6.5.5. Aktív turisztikai rendezvények és versenyek a hagyományos attrakciók közelében
- 6.5.1. Tematikus ösvények és túrák
- 6.6. Összefoglalás
- 6.7. Felhasznált irodalom
- 6.1. Absztrakt
- 7. Túraútvonalak tervezése élményígéretek és természetvédelem egyensúlyában
- 8. Fókuszban a fenntarthatóság és életminőség: élménymenedzsment és életminőségalapú termékfejlesztés stratégiai szemlélete ausztriai példák alapján
- 8.1. Absztrakt
- 8.2. Bevezetés
- 8.3. Osztrák mestertervek: jó gyakorlatok a regeneratív megközelítésű stratégiai tervezés területén Linz város és Burgenland tartomány példái alapján
- 8.3.1. Linz desztinációs stratégiájának fejlődése
- 8.3.2. A regeneratív városi turizmus koncepciója: a kiegyensúlyozott turizmus rendszerszemlélete
- 8.3.3. A kiegyensúlyozott és regeneratív turizmus koncepcionális alapjai
- 8.3.4. A burgenlandi fenntarthatósági folyamat és az élménytéralapú desztinációmenedzsment modellje
- 8.3.5. A paradigmaváltás és az új szemléleti keret
- 8.3.6. A burgenlandi transzformációs folyamat
- 8.3.7. Innovációk és jó gyakorlatok Burgenlandból
- 8.3.1. Linz desztinációs stratégiájának fejlődése
- 8.4. Összefoglalás, következtetések
- 8.5. Felhasznált irodalom
- 8.1. Absztrakt
- 6. Közösségi részvétel és vonzerőintegráció: az aktív turizmus új logikája
- Jövőálló turizmusformák és nemzetközi példák
- 9. Az aktív kikapcsolódás integrációja a térspecifikus turisztikai termékekbe
- 10. Határok nélkül: digitális nomádok az aktív turizmus élvonalában
- 11. Turisztikai szinergiák a Hernád-völgyben, fókuszban a csapatépítő programok jelentősége
- 12. Régészeti örökség és aktív turizmus a tematikus útvonalakon
- 13. Petra, Jordánia: Esettanulmány a filmturizmus és az aktív turizmus kölcsönhatásáról
- 14. Péliföldszentkereszt: egy vallási központ és aktív turisztikai tér újraértelmezése
- 15. Múzeum két keréken – A Ludwig Múzeum és a kortárs köztér felfedezése fenntartható módon
- Gazdasági fenntarthatóság az aktív turizmusban
- 16. Az aktív turizmus gazdasági vonatkozásai – nemzetközi jó gyakorlatok, javaslatok
- 16.1. Absztrakt
- 16.2. Bevezetés
- 16.3. A gazdasági fenntarthatóság alapjai az aktív turizmusban
- 16.4. Az üzleti modellezés szerepe
- 16.5. Gazdasági életképesség és fenntarthatóság
- 16.6. Közösségi és gazdasági multiplikátor hatások
- 16.7. Díjmentes kontra fizetős modellek – gazdasági megfontolások
- 16.8. A díjmentes és fizetős modellek gazdasági logikája és fenntarthatósági dilemmái
- 16.9. Működő és bezárt létesítmények finanszírozási háttere
- 16.10. Pénzügyi eszközök és támogatási formák az aktív turizmusban
- 16.11. Összefoglalás és konklúzió
- 16.12. Felhasznált irodalom
- 16.1. Absztrakt
- 17. Fesztiválok, a vidékfejlesztés motorjai
- 18. A mennyiségtől a minőségig: klímaadaptív, adatvezérelt desztinációirányítás a tömegturizmus kezelésére
- 18.1. Absztrakt
- 18.2. Bevezetés
- 18.3. A fenntartható turizmusirányítás fogalmi kerete
- 18.4. Tömegturizmus és fenntarthatóság
- 18.5. A Jövő Turizmusa Koalíció – 13 irányelv a fenntartható menedzsmentért
- 18.6. Miskolc újrapozicionálása az Ehető erdő koncepció mentén – nagyvárosi fenntartható turizmus, négyévszakos hegyvidéki élményre hangolva
- 18.7. GoGreen Sárvár – játékos, adatvezérelt „zöld” élmény-ökoszisztéma egy fürdővárosban
- 18.8. Alkalmazási és transzferkeretek a fenntartható desztinációirányításban
- 18.9. Összefoglalás
- 18.10. Felhasznált irodalom:
- 18.1. Absztrakt
- 19. Regeneratív megoldások a turizmusban – aktívan egy jobb világ felé
- 16. Az aktív turizmus gazdasági vonatkozásai – nemzetközi jó gyakorlatok, javaslatok
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2026
ISBN: 978 963 664 190 0
A turizmus a 2020-as évek közepére olyan komplex társadalmi–gazdasági és környezeti kihívások metszéspontjába került, amelyek új szemléletmódot és új fogalmi kereteket tesznek szükségessé. A klímaváltozás, a túlturizmus, a digitalizáció és a társadalmi értékváltás együttesen kérdőjelezik meg a tömegalapú növekedésre épülő turizmusmodelleket, miközben előtérbe helyezik az aktív, fenntartható és regeneratív megközelítéseket. A jelen tanulmánykötet erre a kihívásra reagál: az aktív turizmust nem pusztán termékkategóriaként, hanem rendszerszintű válaszként értelmezi a turizmus átalakulására. A kötet újszerűsége abban rejlik, hogy az aktív turizmust átfogó, multidiszciplináris keretben vizsgálja, összekapcsolva a globális turisztikai trendek elemzését, a társadalmi–ökológiai rendszerként értelmezett turizmuselméletet, valamint a fenntartható és regeneratív turizmus gyakorlati megvalósulásait. A tanulmányok foglalkoznak többek között a pandémia utáni turizmus új irányvonalaival, a generációs és technológiai változások hatásaival, a klímaadaptáció és a túlturizmus kezelésének kérdéseivel, valamint az aktív turizmus szerepével az életminőség, a helyi közösségek és az ökoszisztémák megújulásában. Nemzetközi és regionális jó gyakorlatok – például hosszútávú túraútvonalak és közösségvezérelt fejlesztések – szemléltetik, miként válhat az aktív turizmus a regeneratív szemlélet gyakorlati eszközévé. A tanulmánykötet különösen jól hasznosítható a turizmusoktatás több szintjén: alapképzésben az aktív és fenntartható turizmus alapfogalmainak és trendjeinek megértését segíti, mesterképzésben rendszerszintű, stratégiai gondolkodásra ösztönöz, míg posztgraduális és doktori képzésben elméleti keretként és kutatási inspirációként szolgálhat a turizmus társadalmi, környezeti és technológiai összefüggéseinek vizsgálatához. A kötet emellett gyakorló szakemberek, desztinációmenedzserek és döntéshozók számára is releváns, mivel az aktív turizmust olyan jövőorientált fejlesztési irányként mutatja be, amely képes egyszerre kezelni a fenntarthatóság, a versenyképesség és a társadalmi elfogadottság kérdéseit.