Csapody Bence, Jászberényi Melinda, Miskolczi Márk (szerk.)

Fenntartható és regeneratív megközelítések az aktív és ökoturizmusban


4.5.4. Befogadás és társadalmi integráció

A nyitottság és társadalmi elfogadás/befogadás egyik kritikus dimenziója a helyi közösség gazdasági integrációja. A WEC tudatos stratégiai döntést hozott, amikor a fókák természetes élőhelyükbe való visszahelyezését helyi hajózási vállalkozókra bízta, ahelyett, hogy saját infrastruktúrát épített volna ki vagy új partnereket keresett volna. Ez a megközelítés többrétű előnnyel jár: munkahelyeket teremt a helyi közösségben, erősíti a regionális gazdaságot és mélyíti a helyi lakosság kapcsolatát a természetvédelmi projekttel. A fókaadoptálási program prémium szintjein résztvevők így autentikus, helyi közösség által nyújtott élményben részesülnek. A WEC marketingtevékenysége példaértékű esettanulmányt kínál a digitális nyitottság terén. A marketingmenedzser az interjú során elmondta, hogy a központ már évek óta jelen van a közösségimédia-platformokon. Kezdetben csak a korábbi fókakórházat népszerűsítették, mára tevékenységük kibővült. Néhány hónappal a WEC megnyitása után megfigyelték, hogy TikTok-oldalukon jelentősen megnőtt a japán fiatalok kommentjeinek száma. Az élő adások megosztása növekedést mutatott, és párhuzamosan a fizikai látogatók között is folyamatosan nőtt a Japánból érkezők aránya. Ez a jelenség rávilágít arra, hogy a közösségi média és a tartalomstratégia milyen váratlan, ugyanakkor értékes eredményeket hozhat. A közösségimédia-platformok – különösen a TikTok – stratégiai használata során egy váratlan jelenség bontakozott ki. A fókák életéről közvetített élő adások futótűzként terjedtek a japán Z-generációs közönség körében, ami jelentős látogatószám-növekedést eredményezett Japánból. Ez a spontán terjedés jól illusztrálja a digitális média erejét a niche-közönségek elérésében.
Az akadálymentesség hagyományos dimenzióit is következetesen alkalmazza a központ. A látássérült látogatók számára már a honlap nyitólapján is elérhető akadálymentesítési funkciók találhatók, jelezve az intézmény elkötelezettségét a mindenki számára hozzáférhető interpretáció iránt. A személyzet sokszínűsége mind életkor, nemzetiség, mind etnikai háttér szempontjából tükrözi a központ nyitottsági politikáját és hozzájárul a nemzetközi látogatók jobb kiszolgálásához. A globális közönség növekedése nyelvi kihívásokat hoz magával. A japán nyelvű tartalom és tájékoztatás biztosítása, illetve más nyelvek integrálása komoly erőforrásigényt jelent, amennyiben nem a mestersége intelligencia által fordított anyagokat használják. A digitális nyitottság és fizikai akadálymentesítés folyamatos fejlesztést és befektetést igényel, ami pénzügyi kihívások elé állítja a nonprofit modellre építő intézményt.

Fenntartható és regeneratív megközelítések az aktív és ökoturizmusban

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 190 0

A turizmus a 2020-as évek közepére olyan komplex társadalmi–gazdasági és környezeti kihívások metszéspontjába került, amelyek új szemléletmódot és új fogalmi kereteket tesznek szükségessé. A klímaváltozás, a túlturizmus, a digitalizáció és a társadalmi értékváltás együttesen kérdőjelezik meg a tömegalapú növekedésre épülő turizmusmodelleket, miközben előtérbe helyezik az aktív, fenntartható és regeneratív megközelítéseket. A jelen tanulmánykötet erre a kihívásra reagál: az aktív turizmust nem pusztán termékkategóriaként, hanem rendszerszintű válaszként értelmezi a turizmus átalakulására.

A kötet újszerűsége abban rejlik, hogy az aktív turizmust átfogó, multidiszciplináris keretben vizsgálja, összekapcsolva a globális turisztikai trendek elemzését, a társadalmi–ökológiai rendszerként értelmezett turizmuselméletet, valamint a fenntartható és regeneratív turizmus gyakorlati megvalósulásait. A tanulmányok foglalkoznak többek között a pandémia utáni turizmus új irányvonalaival, a generációs és technológiai változások hatásaival, a klímaadaptáció és a túlturizmus kezelésének kérdéseivel, valamint az aktív turizmus szerepével az életminőség, a helyi közösségek és az ökoszisztémák megújulásában. Nemzetközi és regionális jó gyakorlatok – például hosszútávú túraútvonalak és közösségvezérelt fejlesztések – szemléltetik, miként válhat az aktív turizmus a regeneratív szemlélet gyakorlati eszközévé.

A tanulmánykötet különösen jól hasznosítható a turizmusoktatás több szintjén: alapképzésben az aktív és fenntartható turizmus alapfogalmainak és trendjeinek megértését segíti, mesterképzésben rendszerszintű, stratégiai gondolkodásra ösztönöz, míg posztgraduális és doktori képzésben elméleti keretként és kutatási inspirációként szolgálhat a turizmus társadalmi, környezeti és technológiai összefüggéseinek vizsgálatához. A kötet emellett gyakorló szakemberek, desztinációmenedzserek és döntéshozók számára is releváns, mivel az aktív turizmust olyan jövőorientált fejlesztési irányként mutatja be, amely képes egyszerre kezelni a fenntarthatóság, a versenyképesség és a társadalmi elfogadottság kérdéseit.

Hivatkozás: https://mersz.hu/csapody-jaszberenyi-miskolczi-fenntarthato-es-regenerativ-megkozelitesek-az-aktiv-es-okoturizmusban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave