Csapody Bence, Jászberényi Melinda, Miskolczi Márk (szerk.)

Fenntartható és regeneratív megközelítések az aktív és ökoturizmusban


5.4.3. A túlturizmus (overtourism) kérdései

A turizmus további sajátossága, hogy gyakran koncentrálódik érzékeny természeti vagy kulturális helyszínekre, amelyek vonzerejük miatt különösen ki vannak téve a túlhasználat veszélyének, vagy fogadóterületi kapacitásuk szűkös. Az intelligens térhasználat alapvető feltétele az információdizájn, ígérete pedig az, hogy relatív gyorsan alkalmazható, dinamikus kijelzőkkel vagy okostelefonra letölthető alkalmazás push-értesítésein keresztül mérsékelni lehet a terhelést, például a látogatói áramlások térbeli és időbeli elosztásával, vagy a kevésbé ismert attrakciók promótálásával (Bódis, 2023). Így értelmet nyer az a megállapítás, hogy az overtourism nem más, mint undermanagement, vagy mismanagement (Money-tourism.gr, 2024).
A gyakorlatban azonban ez számos konfliktust eredményez. A turisták döntéseit sokszor a „must see” élmények keresése vezérli, ami azt jelenti, hogy a kevésbé frekventált helyek népszerűsítése önmagában nem elegendő a terhelés kiegyensúlyozására (Dodds – Butler, 2019). Ezzel párhuzamosan a helyi közösségek és a turisztikai szolgáltatók érdekei gyakran eltérnek: míg a lakosság a túlzott látogatói jelenlét mérséklésében, a nyugalom és a természeti értékek védelmében érdekelt, addig a gazdasági szereplők sokszor a növekvő forgalomból fakadó bevételeket helyezik előtérbe (Seraphin et al., 2018). Ez a feszültség különösen élesen mutatkozik meg olyan desztinációkban, ahol a turizmus meghatározó gazdasági ágazat. A regeneratív turizmus szemlélete ebben a kontextusban komoly kihívást jelent, hiszen egyszerre kell biztosítani a látogatói terhelés csökkentését és a helyi gazdaság életképességét. Ennek megvalósításához elengedhetetlen a közösségi bevonás, a participatív döntéshozatal, valamint a hosszú távú, ökoszisztéma-alapú szemlélet, amely a helyi lakosság és a természeti környezet érdekeit egyaránt figyelembe veszi.

Fenntartható és regeneratív megközelítések az aktív és ökoturizmusban

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 190 0

A turizmus a 2020-as évek közepére olyan komplex társadalmi–gazdasági és környezeti kihívások metszéspontjába került, amelyek új szemléletmódot és új fogalmi kereteket tesznek szükségessé. A klímaváltozás, a túlturizmus, a digitalizáció és a társadalmi értékváltás együttesen kérdőjelezik meg a tömegalapú növekedésre épülő turizmusmodelleket, miközben előtérbe helyezik az aktív, fenntartható és regeneratív megközelítéseket. A jelen tanulmánykötet erre a kihívásra reagál: az aktív turizmust nem pusztán termékkategóriaként, hanem rendszerszintű válaszként értelmezi a turizmus átalakulására.

A kötet újszerűsége abban rejlik, hogy az aktív turizmust átfogó, multidiszciplináris keretben vizsgálja, összekapcsolva a globális turisztikai trendek elemzését, a társadalmi–ökológiai rendszerként értelmezett turizmuselméletet, valamint a fenntartható és regeneratív turizmus gyakorlati megvalósulásait. A tanulmányok foglalkoznak többek között a pandémia utáni turizmus új irányvonalaival, a generációs és technológiai változások hatásaival, a klímaadaptáció és a túlturizmus kezelésének kérdéseivel, valamint az aktív turizmus szerepével az életminőség, a helyi közösségek és az ökoszisztémák megújulásában. Nemzetközi és regionális jó gyakorlatok – például hosszútávú túraútvonalak és közösségvezérelt fejlesztések – szemléltetik, miként válhat az aktív turizmus a regeneratív szemlélet gyakorlati eszközévé.

A tanulmánykötet különösen jól hasznosítható a turizmusoktatás több szintjén: alapképzésben az aktív és fenntartható turizmus alapfogalmainak és trendjeinek megértését segíti, mesterképzésben rendszerszintű, stratégiai gondolkodásra ösztönöz, míg posztgraduális és doktori képzésben elméleti keretként és kutatási inspirációként szolgálhat a turizmus társadalmi, környezeti és technológiai összefüggéseinek vizsgálatához. A kötet emellett gyakorló szakemberek, desztinációmenedzserek és döntéshozók számára is releváns, mivel az aktív turizmust olyan jövőorientált fejlesztési irányként mutatja be, amely képes egyszerre kezelni a fenntarthatóság, a versenyképesség és a társadalmi elfogadottság kérdéseit.

Hivatkozás: https://mersz.hu/csapody-jaszberenyi-miskolczi-fenntarthato-es-regenerativ-megkozelitesek-az-aktiv-es-okoturizmusban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave