Csapody Bence, Jászberényi Melinda, Miskolczi Márk (szerk.)

Fenntartható és regeneratív megközelítések az aktív és ökoturizmusban

5.5. Konklúzió

Az intelligens térhasználat a turizmusban egyszerre jelent lehetőséget és felelősséget. A digitális eszközök és a közösségi bevonás révén a fenntarthatóság támogatásának új dimenziói nyílnak meg, ugyanakkor világossá vált, hogy a technológia önmagában nem elegendő: csak akkor lehet valódi előrelépést elérni, ha a helyi közösségek, a döntéshozók és a gazdasági szereplők közötti párbeszéd kiegyensúlyozott és hiteles módon valósul meg. A legfontosabb tanulság, hogy a fenntarthatóság és a gazdasági érdekek közötti feszültséget nem lehet teljesen feloldani, de olyan adaptív modellek kialakítására van szükség, amelyek hosszútávon biztosítják a kulturális és természeti értékek megőrzését. A jövőbeli irányokat tekintve az adatvezérelt döntéshozatal, a valós idejű monitoring rendszerek és a gamifikáción alapuló közösségi bevonás ígéretes megoldásokat kínálnak. Ugyanakkor hangsúlyt kell fektetni a társadalmi igazságosságra és az inklúzióra is, hiszen csak így teremthető valódi közösségi legitimitás. Az oktatásban mindez azt jelenti, hogy a turizmus szakos hallgatókat nemcsak technológiai ismeretekkel kell felvértezni, hanem interdiszciplináris tudással, amely magában foglalja a környezetvédelmi, társadalomtudományi és etikai szempontokat is. Az intelligens térhasználat jövője így elsősorban attól függ, hogy a jövő szakemberei mennyire képesek integrálni a fenntarthatósági elveket a digitális megoldások tervezésébe és alkalmazásába.

Fenntartható és regeneratív megközelítések az aktív és ökoturizmusban

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 190 0

Turizmus

A turizmus a 2020-as évek közepére olyan komplex társadalmi–gazdasági és környezeti kihívások metszéspontjába került, amelyek új szemléletmódot és új fogalmi kereteket tesznek szükségessé. A klímaváltozás, a túlturizmus, a digitalizáció és a társadalmi értékváltás együttesen kérdőjelezik meg a tömegalapú növekedésre épülő turizmusmodelleket, miközben előtérbe helyezik az aktív, fenntartható és regeneratív megközelítéseket. A jelen tanulmánykötet erre a kihívásra reagál: az aktív turizmust nem pusztán termékkategóriaként, hanem rendszerszintű válaszként értelmezi a turizmus átalakulására.

A kötet újszerűsége abban rejlik, hogy az aktív turizmust átfogó, multidiszciplináris keretben vizsgálja, összekapcsolva a globális turisztikai trendek elemzését, a társadalmi–ökológiai rendszerként értelmezett turizmuselméletet, valamint a fenntartható és regeneratív turizmus gyakorlati megvalósulásait. A tanulmányok foglalkoznak többek között a pandémia utáni turizmus új irányvonalaival, a generációs és technológiai változások hatásaival, a klímaadaptáció és a túlturizmus kezelésének kérdéseivel, valamint az aktív turizmus szerepével az életminőség, a helyi közösségek és az ökoszisztémák megújulásában. Nemzetközi és regionális jó gyakorlatok – például hosszútávú túraútvonalak és közösségvezérelt fejlesztések – szemléltetik, miként válhat az aktív turizmus a regeneratív szemlélet gyakorlati eszközévé.

A tanulmánykötet különösen jól hasznosítható a turizmusoktatás több szintjén: alapképzésben az aktív és fenntartható turizmus alapfogalmainak és trendjeinek megértését segíti, mesterképzésben rendszerszintű, stratégiai gondolkodásra ösztönöz, míg posztgraduális és doktori képzésben elméleti keretként és kutatási inspirációként szolgálhat a turizmus társadalmi, környezeti és technológiai összefüggéseinek vizsgálatához. A kötet emellett gyakorló szakemberek, desztinációmenedzserek és döntéshozók számára is releváns, mivel az aktív turizmust olyan jövőorientált fejlesztési irányként mutatja be, amely képes egyszerre kezelni a fenntarthatóság, a versenyképesség és a társadalmi elfogadottság kérdéseit.

Hivatkozás: https://mersz.hu/csapody-jaszberenyi-miskolczi-fenntarthato-es-regenerativ-megkozelitesek-az-aktiv-es-okoturizmusban//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero