Csapody Bence, Jászberényi Melinda, Miskolczi Márk (szerk.)

Fenntartható és regeneratív megközelítések az aktív és ökoturizmusban

5.6. Felhasznált irodalom

Almeida D. S., et al. (2024). A Carrying Capacity Calculator for Pedestrians Using OpenStreetMap Data: Application to Urban Tourism and Public Spaces. Computers and Society. DOI: 10.48550/arXiv.2406.16781

Andrades L., Romero-Dexeus C., & Martínez-Marín, E. (2023). The Spanish Model for Smart Tourism Destination Management. A Methodological Approach. Tourism, Hospitality & Event Management. Springer. ISBN: 9783031607080, pp. 297. DOI: 10.1007/978-3-031-60709-7

Arnegger, J. (2020). The Gaze, nature-based tourism and visitor expectations. DI Tourismusforshumg German Institute for Tourism Research. URL: https://www.di-tourismusforschung.de/en/projekte/the-gaze-nature-based-tourism-and-visitor-expectations Letöltés ideje: 2025.09.15.

Arnstein, S. (1969). Levels of patient participation. www.researchgate.net/figure/Levels-of-patient-participation-modified-from-Arnstein-1969-and-Thompson-2007_fig1_355370349 Letöltés ideje: 2025.09.10.

Bódis, G. (2019). Márkadesztináció: a jelentésközösség színtere. Az insight jelentése a turisztikai márkázásban. Márkaépítés és pozicionálás a turizmusban. Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Marketing és Turizmus Intézete. II. Nemzetközi Turizmus Konferencia. ISBN: 9789634293880, pp. 109–110. URL: https://ktk.pte.hu/sites/ktk.pte.hu/files/images/news/2019/06/Tan_kotet_Nemz_Turizmus_Konf_II.pdf Letöltés: 2025.09.15.

Bódis, G. (2023). Turisztikai fogadóterület-dizájn a Duna mentén. Turizmus Bulletin. Magyar Turisztikai Ügynökség. XXIII. évfolyam 3. szám, ISSN: 1416-9967, pp. 37–48. URL: https://igyutazunk.hu/storage/media/2023/TurizmusBulletin%202023-03.pdf Letöltés ideje: 2025.09.12.

Bódis, G. (2023). Újturizmus-marketing: Intelligens térhasználat. Településfejlesztési, településmarketing és turizmus stratégia Konferencia, 2023.05.24. Gazdaságföldrajzi és településfejlesztési Központ. Neumann János Egyetem. URL: https://start.uni-neumann.hu/telemarket/youtube-videok/2023/maj24.php Letöltés ideje: 2025.09.16.

Bramwell, B. – Lane, B. (2011). Critical research on the governance of tourism and sustainability. Journal of Sustainable Tourism, 19(4–5), pp. 411–421. DOI: 10.1080/09669582.2011.580586

Brouk, T. (2023). Colorful sidewalks move tourists, Purdue HTM researchers discover. Purdue University. URL: https://www.purdue.edu/hhs/news/2023/03/colorful-sidewalks-move-tourists-purdue-htm-researchers-discover/ Letöltés ideje: 2025.09.20.

Buhalis, D. – Amaranggana, A. (2015). Smart Tourism Destinations Enhancing Tourism Experience through Personalisation of Services, in Tussyadiah, I., and Inversini, A., (eds), ENTER 2015 Proceedings, Lugano, Springer-Verlag, Wien, ISBN: 9783319143422, pp. 377–390. DOI: 10.1007/978-3-319-14343-9_28

Cheer, J. M. and Milano,C. & Novelli,M. (2019). Afterword: over overtourism or just the beginning? In: Overtourism: excesses, discontents and measures in travel and tourism. CAB International. pp. 227–232. doi:10.1079/9781786399823.0227

Cole, S. (2006). Cultural tourism, community participation and empowerment. In M. Smith – M. Robinson (Eds), Cultural Tourism in a Changing World. Channel View Publications. pp. 89–103. URL: https://www.researchgate.net/publication/236144502_Cultural_tourism_community_participation_and_empowerment Letöltés ideje: 2025.09.20.

Cooper, C., Fletcher, J., Fyall, A., Gilbert, D., & Wanhill, S. (2008). Tourism: Principles and Practice. Pearson Education. ISBN: 9780273711261, pp. 11–16.

Dodds, R. – Butler, R. (2019). Overtourism: Issues, realities and solutions. De Gruyter Brill. pp. 1–26. DOI: 10.1515/9783110607369-201

Getz, D. (1983). Capacity to absorb tourism. Concepts and implications for strategic planning. Annals of Tourism Research 10, 2. pp. 239–263. DOI: 10.1016/0160-7383(83)90028-2

Gössling, S., Hall, C. M., & Scott D. (2015). Tourism and sustainability. Towards a green(er) tourism economy? The Routledge Handbook of Tourism and Sustainability. pp. 490–519. Routledge. DOI: 10.4324/9780203072332

Gretzel, U., Sigala, M., Xiang, Z., & Koo, C. (2015). Smart tourism: foundations and developments. Electronic Markets, 25(3), pp. 179–188. DOI: 10.1007/s12525-015-0196-8

Grotte, J. (2025). Egy új koncepció: a személyre szabott digitális turizmus (SZDT) bemutatása. Műhelytanulmányok. Turizmus Bulletin, 25(2), doi: 10.14267/TURBULL.2025v25n2.5

Hall, C. M. (2011). A typology of governance and its implications for tourism policy analysis. Journal of Sustainable Tourism, 19(4–5), pp. 437–457. DOI: 10.1080/09669582.2011.570346

Hansen, P. G. – Jespersen, A. M. (2013). Nudge and the manipulation of choice: A framework for the responsible use of the nudge approach to behaviour change in public policy. European Journal of Risk Regulation, 4(1), pp. 8–13. DOI: 10.1017/S1867299X00002762

Kovács, B. (2023). Miként hat az újturizmus boldogságunkra? Dunakavicsok Podcast, DG Consulting. URL: https://www.good-deal.at/podcast29/ Letöltés ideje: 2025.09.23.

Kovács, K. (2018). Gondolatok a viselkedési közgazdaságtan aktuális helyzetéről. Közgazdaság, 13 (2), 2018., pp. 237–249.

KSH (2017). A másodlagos adatforrásokról általában. Másodlagos adatforrások használata a statisztikában. Általános ismeretek és a hazai gyakorlat. Központi statisztikai Hivatal.

Mammodova, Z. – Egedy, T. (2022). Digitális technológiák a turizmusban. Földrajzi Közlemények 146. 4. pp. 335–338. DOI: 10.32643/fk.146.4.5

Módszertani Főosztály. ISBN: 9789632355009, pp. 7–11. URL: https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/pdf/muhelytanulmanyok11.pdf Letöltés ideje: 2025.09.02.

Lalicic, L. – Önder, I. (2018). Residents’ involvement in urban tourism planning: Opportunities from a smart city perspective. Sustainability. 10(6), 1852 DOI: 10.3390/su10061852

Li, Y., Hu, C., Huang, C., & Duan, L. (2018). The concept of smart tourism in the context of tourism information services. Tourism Management, 58, pp. 293–300. DOI: 10.1016/j.tourman.2016.03.014

Mariani, M., Baggio, R., Fuchs, M., & Höepken, W. (2018). Business intelligence and big data in hospitality and tourism: a systematic literature review. International Journal of Contemporary Hospitality Management, 30(12), pp. 3514–3554. ISSN: 09596119 URL: https://centaur.reading.ac.uk/76422/1/ManuscriptOnlyText_09.03.18_Final_MM.pdf Letöltés ideje: 2025.09.10.

Michalkó, G. (2012). A turizmus környezete. Turizmológia. Akadémiai Kiadó, Budapest. ISBN: 9789630597173

Michalkó, G., Kiss, K., & Kovács, B. (2009). Boldogító utazás: A turizmus hatása a magyar lakosság szubjektív életminőségére. Tér és Társadalom, 23(3), pp. 85–101. https://ojs.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/1213 Letöltés ideje: 2025.09.09.

Money-tourism.gr (2024). Overtourism: tourists are not the problem, but mismanagement. The other perspective on the cause of the problem. URL: https://money-tourism.gr/en/overtourism-tourists-are-not-the-problem-but-mismanagement-the-other-perspective-on-the-cause-of-the-problem/ Letöltés ideje: 2025.09.12.

MTÜ (2021). Adatvezérelt ágazatirányítás. Turizmus 2.0 NTS 2030. Magyar Turisztikai Ügynökség. pp. 11. https://mtu.gov.hu/dokumentumok/NTS2030_Turizmus2.0-Strategia.pdf (Letöltés: 2025. szeptember 12.)

Neuhofer, B., Buhalis, D., & Ladkin, A. (2015). Smart technologies for personalized experiences: a case study in the hospitality domain. Electronic Markets: The International Journal on Networked Business. Faculty of Management, Bournemouth University. 25(3). pp. 18–19. DOI: 10.1007/s12525-015-0182-1

Pine, B. J. II, & Gilmore, J. H. (1998). Welcome to the Experience Economy. Harvard Business Review. President and Fellows of Harvard College. 98407. pp. 97–105.

Ponsignon, F. – Derbaix, M. (2020). The impact of interactive technologies on the social experience: An empirical study in a cultural tourism context. Tourism Management Perspectives, Volume 35, 100723, ISSN: 22119736, manuscript pp. 21–22. DOI: 10.1016/j.tmp.2020.100723

Régi, T. (2017). A turizmus és társadalmi változás kapcsolatának néhány antropológiai és szociológiai értelmezése. Turizmus és transzformáció. Turizmus Akadémia 8. Kodolányi János Főiskola, MTA CSFK Földrajztudományi Intézet, Magyar Földrajzi Társaság, Orosháza–Budapest. ISBN: 9786155075384 pp. 11–12.

Schmidt, A. T. (2020). The ethics of nudging: An overview. Philosophy Compass, 15(4), e12658. pp. 2–3. DOI: 10.1111/phc3.12658

Seraphin, H., Sheeran, P., & Pilato, M. (2018). Over-tourism and the fall of Venice as a destination. Journal of Destination Marketing & Management, 9(000) pp. 374–376. DOI: 10.1016/j.jdmm.2018.01.011

Sigala, M. (2018). New technologies in tourism: From multi-disciplinary to anti-disciplinary advances and trajectories. Tourism Management Perspectives, 25. pp.151–155. DOI: 10.1016/j.tmp.2017.12.003

Sziva, I. (2027). Turisztikai desztinációk márkázása II.: hazai desztinációk online márkamegjelenése és kommunikációja. Marketing és Menedzsment 51(3) pp. 41–49.URL: https://journals.lib.pte.hu/index.php/mm/article/view/801?utm Letöltés ideje: 2025.12.11.

STD (2021). Smart Tourism Destinations. URL: https://smarttourismdestinations.eu Letöltés ideje: 2025.09.01.

STI (2025). Engaging Local Communities. Sustainable Travel International URL: https://sustainabletravel.org/our-work/community-engagement/ Letöltés ideje: 2025.09.11.

Thaler, R. H. – Sunstein, C. R. (2008). Nudge: Improving decisions about health, wealth, and happiness. Yale University Press. DOI: 10.1007/s10602-008-9056-2

UNWTO (2018). Tourism and the Sustainable Development Goals – Journey to 2030. United Nations Development Programme (UNDP), UNWTO Publishing, pp. 16–17. URL: https://www.undp.org/sites/g/files/zskgke326/files/publications/UNWTO_UNDP_Tourism%20and%20the%20SDGs.pdf Letöltés ideje: 2025.09.15.

WanderWell (2025). Digitális detox Finnországban. WanderWell Zrt. URL: https://wanderwell.hu/tura/digitalis-detox-finnorszagban/ Letöltés ideje: 2025.09.10.

Zach, F.J. – Krizaj, D. (2017). Experiences Through Design and Innovation Along Touch Points. In: Fesenmaier, D. – Xiang, Z. (eds) Design Science in Tourism. Tourism on the Verge. DOI: 10.1007/978-3-319-42773-7_14

Fenntartható és regeneratív megközelítések az aktív és ökoturizmusban

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 190 0

Turizmus

A turizmus a 2020-as évek közepére olyan komplex társadalmi–gazdasági és környezeti kihívások metszéspontjába került, amelyek új szemléletmódot és új fogalmi kereteket tesznek szükségessé. A klímaváltozás, a túlturizmus, a digitalizáció és a társadalmi értékváltás együttesen kérdőjelezik meg a tömegalapú növekedésre épülő turizmusmodelleket, miközben előtérbe helyezik az aktív, fenntartható és regeneratív megközelítéseket. A jelen tanulmánykötet erre a kihívásra reagál: az aktív turizmust nem pusztán termékkategóriaként, hanem rendszerszintű válaszként értelmezi a turizmus átalakulására.

A kötet újszerűsége abban rejlik, hogy az aktív turizmust átfogó, multidiszciplináris keretben vizsgálja, összekapcsolva a globális turisztikai trendek elemzését, a társadalmi–ökológiai rendszerként értelmezett turizmuselméletet, valamint a fenntartható és regeneratív turizmus gyakorlati megvalósulásait. A tanulmányok foglalkoznak többek között a pandémia utáni turizmus új irányvonalaival, a generációs és technológiai változások hatásaival, a klímaadaptáció és a túlturizmus kezelésének kérdéseivel, valamint az aktív turizmus szerepével az életminőség, a helyi közösségek és az ökoszisztémák megújulásában. Nemzetközi és regionális jó gyakorlatok – például hosszútávú túraútvonalak és közösségvezérelt fejlesztések – szemléltetik, miként válhat az aktív turizmus a regeneratív szemlélet gyakorlati eszközévé.

A tanulmánykötet különösen jól hasznosítható a turizmusoktatás több szintjén: alapképzésben az aktív és fenntartható turizmus alapfogalmainak és trendjeinek megértését segíti, mesterképzésben rendszerszintű, stratégiai gondolkodásra ösztönöz, míg posztgraduális és doktori képzésben elméleti keretként és kutatási inspirációként szolgálhat a turizmus társadalmi, környezeti és technológiai összefüggéseinek vizsgálatához. A kötet emellett gyakorló szakemberek, desztinációmenedzserek és döntéshozók számára is releváns, mivel az aktív turizmust olyan jövőorientált fejlesztési irányként mutatja be, amely képes egyszerre kezelni a fenntarthatóság, a versenyképesség és a társadalmi elfogadottság kérdéseit.

Hivatkozás: https://mersz.hu/csapody-jaszberenyi-miskolczi-fenntarthato-es-regenerativ-megkozelitesek-az-aktiv-es-okoturizmusban//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero