Csapody Bence, Jászberényi Melinda, Miskolczi Márk (szerk.)

Fenntartható és regeneratív megközelítések az aktív és ökoturizmusban


6.1. Absztrakt

A fejezet célja annak feltárása, hogy a helyi közösségek, gazdasági szereplők és turisztikai intézmények miként erősíthetik a desztinációk társadalmi rezilienciáját az aktív turizmuson keresztül. Középpontjában az a kérdés áll, hogyan válhat az aktív turizmus a közösségi jólét, a helyi identitás és a fenntartható fejlődés integrált eszközévé, különösen olyan térségekben, ahol a hagyományos turisztikai vonzerők hosszú ideje a turisztikai kínálat alapját képezik. A hagyományos attrakciók akkor maradhatnak relevánsak korunk turizmusában, ha képesek nyitni az aktivitás, a részvétel és a közösségi élmény irányába, és ezzel túllépnek a passzív fogyasztás logikáján. Az aktív turizmus fejlesztése nem csupán kínálatbővítés, hanem társadalmi regenerációs folyamat, amelyben a hely, a természet és a közösség közötti kapcsolat újraértelmeződik. A fejezet gyakorlati támpontot kínál döntéshozóknak, turisztikai attrakciók képviselőinek és desztinációmenedzsment-szervezeteknek egyaránt: segítségével felismerhetők azok az integrált fejlesztési modellek, amelyek az aktivitást, a fenntarthatóságot és a közösségi részvételt egységben kezelik, ezáltal a turizmus hosszútávon is ellenálló és értékteremtő szektorrá válhat.
Kulcsszavak: aktív turizmus, társadalmi reziliencia, közösségi tulajdon, társadalmi vállalkozás, örökséginterpretáció, vonzerőintegráció

Fenntartható és regeneratív megközelítések az aktív és ökoturizmusban

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 190 0

A turizmus a 2020-as évek közepére olyan komplex társadalmi–gazdasági és környezeti kihívások metszéspontjába került, amelyek új szemléletmódot és új fogalmi kereteket tesznek szükségessé. A klímaváltozás, a túlturizmus, a digitalizáció és a társadalmi értékváltás együttesen kérdőjelezik meg a tömegalapú növekedésre épülő turizmusmodelleket, miközben előtérbe helyezik az aktív, fenntartható és regeneratív megközelítéseket. A jelen tanulmánykötet erre a kihívásra reagál: az aktív turizmust nem pusztán termékkategóriaként, hanem rendszerszintű válaszként értelmezi a turizmus átalakulására.

A kötet újszerűsége abban rejlik, hogy az aktív turizmust átfogó, multidiszciplináris keretben vizsgálja, összekapcsolva a globális turisztikai trendek elemzését, a társadalmi–ökológiai rendszerként értelmezett turizmuselméletet, valamint a fenntartható és regeneratív turizmus gyakorlati megvalósulásait. A tanulmányok foglalkoznak többek között a pandémia utáni turizmus új irányvonalaival, a generációs és technológiai változások hatásaival, a klímaadaptáció és a túlturizmus kezelésének kérdéseivel, valamint az aktív turizmus szerepével az életminőség, a helyi közösségek és az ökoszisztémák megújulásában. Nemzetközi és regionális jó gyakorlatok – például hosszútávú túraútvonalak és közösségvezérelt fejlesztések – szemléltetik, miként válhat az aktív turizmus a regeneratív szemlélet gyakorlati eszközévé.

A tanulmánykötet különösen jól hasznosítható a turizmusoktatás több szintjén: alapképzésben az aktív és fenntartható turizmus alapfogalmainak és trendjeinek megértését segíti, mesterképzésben rendszerszintű, stratégiai gondolkodásra ösztönöz, míg posztgraduális és doktori képzésben elméleti keretként és kutatási inspirációként szolgálhat a turizmus társadalmi, környezeti és technológiai összefüggéseinek vizsgálatához. A kötet emellett gyakorló szakemberek, desztinációmenedzserek és döntéshozók számára is releváns, mivel az aktív turizmust olyan jövőorientált fejlesztési irányként mutatja be, amely képes egyszerre kezelni a fenntarthatóság, a versenyképesség és a társadalmi elfogadottság kérdéseit.

Hivatkozás: https://mersz.hu/csapody-jaszberenyi-miskolczi-fenntarthato-es-regenerativ-megkozelitesek-az-aktiv-es-okoturizmusban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave