Csapody Bence, Jászberényi Melinda, Miskolczi Márk (szerk.)

Fenntartható és regeneratív megközelítések az aktív és ökoturizmusban

6.2. Bevezetés

Az aktív turizmus korunk egyik legdinamikusabban növekvő turisztikai ágazatának tekinthető, amely egyszerre válasz a társadalmi, egészségügyi és ökológiai kihívásokra. A Covid-19 pandémia okozta járvány, a klímaváltozás és a globális turizmus sérülékenysége rávilágított arra, hogy a desztinációk ellenálló-képessége nem kizárólag gazdasági, hanem társadalmi tényezőkön is múlik. A helyi közösségek bevonása, a közösségi tulajdonon alapuló gazdasági modellek, valamint az élmény- és részvételközpontú turisztikai kínálat képezik azt az új paradigmát, amelyben az aktív turizmus a társadalmi reziliencia (a közösségek alkalmazkodási és ellenálló-képességének) erősítésének eszközévé válhat (Hall et al., 2017; Aquino et al., 2018). A téma aktualitását az is indokolja, hogy az utazók egyre inkább keresik az autentikus, természethez és közösséghez kötődő élményeket, miközben a fenntartható működés elvárása mind a szolgáltatói, mind a fogyasztói oldalon meghatározóvá vált.

Az aktív turizmus sikerének kulcsa a helyi közösségek bevonása és a helyi gazdaságok megerősítése (Amsden et al., 2010). A turisták egyre inkább keresik az autentikus, személyre szabott élményeket, amelyekhez helyi termékek, szolgáltatások és történetek kapcsolódnak (Nowacki, 2021). Ennek három kiemelt vonatkozása van:

Gazdasági hatás: Az aktív turizmus a helyi kisvállalkozások, szálláshelyek, vendéglátóhelyek, kerékpárkölcsönzők és kézműves termelők számára jelentős bevételt generál (Mitchell, 2009; Péterfi, 2020).
Társadalmi kohézió és identitás: A közösségek bevonása erősíti a helyi identitást, a kulturális örökség megőrzését és a fenntarthatósági szemléletet (Aquino et al., 2018; Anggraini, 2017; Nowacki, 2021).
Fenntarthatóság és reziliencia: A helyi szereplők aktív részvétele elősegíti a desztinációk alkalmazkodóképességét a gazdasági, környezeti és társadalmi kihívásokhoz, például a klímaváltozás vagy a turisztikai túlterheltség kezelésében (Hall et al., 2017; Nowacki, 2021).

Magyarország turisztikai stratégiáiban az aktív turizmus az utóbbi években kiemelt szerepet kapott. Az ország kiemelkedő természeti erőforrásai, mint a Balaton-felvidéki Nemzeti Park, a Dunakanyar, a Mátra-Bükk régió vagy a Tisza-tó, olyan adottságokat kínálnak, amelyek kedveznek a minőségi, aktív élményeken alapuló turizmus fejlesztésének. Emellett a fejlesztési programok, például a BalatonBike365 vagy a Tisza-tó Térségi Aktív Turisztikai Fejlesztési Program, a nemzetközi trendekhez illeszkedve segítik a fenntartható és élményorientált kínálat bővítését (BalatonBike365, n.d.; AMFK, 2024). Nemzetközi összehasonlításban látható, hogy az aktív turizmus a desztinációk versenyképességének egyik kulcsfaktora lett. Az Alpoktól a skandináv régiókig számos ország épít integrált ökoturisztikai és sportturisztikai hálózatokat, amelyek összekapcsolják a hagyományos attrakciókat, például kastélyokat, fürdőket vagy borvidékeket, a szabadtéri aktív élményekkel.

A fejezet célja, hogy feltárja, miként járul hozzá az aktív turizmus a helyi közösségek társadalmi és gazdasági megerősítéséhez, illetve hogyan épülhet be a reziliencia és a közösségi tulajdon szemlélete a turisztikai fejlesztésekbe. A fejezet központi kérdése az, hogyan lehet az aktív turizmust a hagyományos turisztikai vonzerőkkel (például várakkal, kastélyokkal vagy éppen fürdőkkel) integrálni oly módon, hogy az egyszerre szolgálja a fenntarthatóságot, az élménygazdagítást és a helyi identitás megerősítését. Továbbá, a fejezet ismeretanyagának elsajátításával az olvasó megértheti az aktív turizmus társadalmi, gazdasági és kulturális összefüggéseit, valamint felismerje azokat a fejlesztési modelleket, amelyek az aktivitást a közösségi részvétellel, az identitásmegőrzéssel és a fenntartható működéssel ötvözik.

Fenntartható és regeneratív megközelítések az aktív és ökoturizmusban

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 190 0

Turizmus

A turizmus a 2020-as évek közepére olyan komplex társadalmi–gazdasági és környezeti kihívások metszéspontjába került, amelyek új szemléletmódot és új fogalmi kereteket tesznek szükségessé. A klímaváltozás, a túlturizmus, a digitalizáció és a társadalmi értékváltás együttesen kérdőjelezik meg a tömegalapú növekedésre épülő turizmusmodelleket, miközben előtérbe helyezik az aktív, fenntartható és regeneratív megközelítéseket. A jelen tanulmánykötet erre a kihívásra reagál: az aktív turizmust nem pusztán termékkategóriaként, hanem rendszerszintű válaszként értelmezi a turizmus átalakulására.

A kötet újszerűsége abban rejlik, hogy az aktív turizmust átfogó, multidiszciplináris keretben vizsgálja, összekapcsolva a globális turisztikai trendek elemzését, a társadalmi–ökológiai rendszerként értelmezett turizmuselméletet, valamint a fenntartható és regeneratív turizmus gyakorlati megvalósulásait. A tanulmányok foglalkoznak többek között a pandémia utáni turizmus új irányvonalaival, a generációs és technológiai változások hatásaival, a klímaadaptáció és a túlturizmus kezelésének kérdéseivel, valamint az aktív turizmus szerepével az életminőség, a helyi közösségek és az ökoszisztémák megújulásában. Nemzetközi és regionális jó gyakorlatok – például hosszútávú túraútvonalak és közösségvezérelt fejlesztések – szemléltetik, miként válhat az aktív turizmus a regeneratív szemlélet gyakorlati eszközévé.

A tanulmánykötet különösen jól hasznosítható a turizmusoktatás több szintjén: alapképzésben az aktív és fenntartható turizmus alapfogalmainak és trendjeinek megértését segíti, mesterképzésben rendszerszintű, stratégiai gondolkodásra ösztönöz, míg posztgraduális és doktori képzésben elméleti keretként és kutatási inspirációként szolgálhat a turizmus társadalmi, környezeti és technológiai összefüggéseinek vizsgálatához. A kötet emellett gyakorló szakemberek, desztinációmenedzserek és döntéshozók számára is releváns, mivel az aktív turizmust olyan jövőorientált fejlesztési irányként mutatja be, amely képes egyszerre kezelni a fenntarthatóság, a versenyképesség és a társadalmi elfogadottság kérdéseit.

Hivatkozás: https://mersz.hu/csapody-jaszberenyi-miskolczi-fenntarthato-es-regenerativ-megkozelitesek-az-aktiv-es-okoturizmusban//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero