Csapody Bence, Jászberényi Melinda, Miskolczi Márk (szerk.)

Fenntartható és regeneratív megközelítések az aktív és ökoturizmusban

6.3. Aktív turizmus és társadalmi reziliencia

A társadalmi reziliencia a társadalmak azon képességét jelöli, hogy válságok, környezeti változások vagy gazdasági sokkok idején képesek fenntartani alapvető funkcióikat, miközben adaptív módon tanulnak és megújulnak (Folke, 2016). A turizmus kontextusában ez a fogalom egyre inkább előtérbe kerül, hiszen a COVID-19 járvány, a klímaváltozás és a globalizált gazdaság bizonytalanságai rávilágítottak: a desztinációk túlélése nem kizárólag gazdasági, hanem társadalmi-rugalmassági tényezőkön is múlik (Biggs et al., 2012). Az aktív turizmus ebben a folyamatban kulcsszerepet játszhat, mivel az egészséges életmód, a természethez való kötődés és a közösségi részvétel értékrendszerét erősíti.

Az aktív turizmus kollektív élményt teremt, amely megerősíti a közösségi hálózatokat és a társadalmi tőkét. Az olyan helyi kezdeményezések, mint a közösségi túrák, falusi kerékpárnapok vagy tematikus sportesemények, elősegítik a társadalmi kohéziót, hiszen a résztvevők közös célért és közös élményért tevékenykednek. Ez a részvételiség hozzájárul a közösségi összetartozás (sense of community) és a helyhez kötődés érzésének (sense of place) megerősödéséhez, ami a reziliens közösségek egyik alappillére (Amsden et al., 2010; Anggraini, 2017).

A társadalmi reziliencia nemcsak kollektív, hanem egyéni szinten is értelmezhető. A természetben végzett fizikai aktivitás kimutathatóan csökkenti a stressz-szintet, növeli az önhatékonyság érzését, és elősegíti a mentális regenerációt (Hartig et al., 2014). Az aktív turisztikai programok, köztük a természetjáró túrák, az „erdőfürdők” (forest bathing; japánul: shinrin-yoku), outdoor jóga, épp e pszichológiai tényezők révén erősítik a lakosság pszichés rezilienciáját (Kotera – Fido, 2021). E mechanizmus különösen fontos a posztpandémiás időszakban, amikor a szabadban végzett, közösségi, de nem zsúfolt tevékenységek iránti igény megnőtt. A kutatások azt is kimutatták, hogy a „zöld testmozgás” (green exercise) hosszútávon növeli a fizikai aktivitás fenntartásának valószínűségét, mert a természeti környezet motiváló és jutalmazó hatással bír (Pretty et al., 2005). Az ilyen programok az egészségmegőrzés társadalmasításának eszközei: nem kórházi, hanem közösségi, természetalapú környezetben zajlanak, így erősítik az önszerveződő, egészségtudatos közösségeket.

A társadalmi reziliencia gazdasági dimenzióval is bír: az aktív turizmus fejlesztése diverzifikálja a helyi gazdaságot, csökkentve a tömeg- vagy szezonális turizmusra való függést (Hall et al., 2017). Az ilyen tevékenységek kisebb léptékű, de stabil bevételt biztosítanak, amely válsághelyzetekben is fennmaradhat. A koronavírus okozta járvány idején Európa számos régiójában a belföldi, természetalapú aktív turizmus tartotta életben a turisztikai ökoszisztémát, miközben a nemzetközi beutazás visszaesett (UNWTO, 2021). A lokális ellátási láncokra és közösségi vállalkozásokra épülő turizmus rugalmassá teszi a helyi gazdaságot, és erősíti a társadalmi önrendelkezést (Csapody, 2024).

Az aktív turizmus és a társadalmi reziliencia kapcsolata többszintű (Hall et al., 2017). Egyéni szinten a mozgás, a természetélmény és az egészségtudatosság a mentális ellenálló-képességet növeli. Közösségi szinten a részvételi események és közös aktivitások erősítik a társadalmi kohéziót, bizalmat és együttműködési hajlandóságot. Területi szinten pedig az aktív turizmus hozzájárul a gazdasági és ökológiai diverzifikációhoz, ezáltal a desztinációk fenntarthatóságához. A reziliencia tehát nem statikus állapot, hanem folyamatos alkalmazkodási folyamat, amelyet az aktív turizmus képes katalizálni, megfelelően tervezett és közösségi alapon működtetett formában. A mozgás, a természet és a közösség hármasa olyan társadalmi infrastruktúrát teremt, amely ellenállóbbá teszi a turisztikai térségeket a jövő kihívásaival szemben (Biggs et al., 2012; Hall et al., 2017).

Fenntartható és regeneratív megközelítések az aktív és ökoturizmusban

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 190 0

Turizmus

A turizmus a 2020-as évek közepére olyan komplex társadalmi–gazdasági és környezeti kihívások metszéspontjába került, amelyek új szemléletmódot és új fogalmi kereteket tesznek szükségessé. A klímaváltozás, a túlturizmus, a digitalizáció és a társadalmi értékváltás együttesen kérdőjelezik meg a tömegalapú növekedésre épülő turizmusmodelleket, miközben előtérbe helyezik az aktív, fenntartható és regeneratív megközelítéseket. A jelen tanulmánykötet erre a kihívásra reagál: az aktív turizmust nem pusztán termékkategóriaként, hanem rendszerszintű válaszként értelmezi a turizmus átalakulására.

A kötet újszerűsége abban rejlik, hogy az aktív turizmust átfogó, multidiszciplináris keretben vizsgálja, összekapcsolva a globális turisztikai trendek elemzését, a társadalmi–ökológiai rendszerként értelmezett turizmuselméletet, valamint a fenntartható és regeneratív turizmus gyakorlati megvalósulásait. A tanulmányok foglalkoznak többek között a pandémia utáni turizmus új irányvonalaival, a generációs és technológiai változások hatásaival, a klímaadaptáció és a túlturizmus kezelésének kérdéseivel, valamint az aktív turizmus szerepével az életminőség, a helyi közösségek és az ökoszisztémák megújulásában. Nemzetközi és regionális jó gyakorlatok – például hosszútávú túraútvonalak és közösségvezérelt fejlesztések – szemléltetik, miként válhat az aktív turizmus a regeneratív szemlélet gyakorlati eszközévé.

A tanulmánykötet különösen jól hasznosítható a turizmusoktatás több szintjén: alapképzésben az aktív és fenntartható turizmus alapfogalmainak és trendjeinek megértését segíti, mesterképzésben rendszerszintű, stratégiai gondolkodásra ösztönöz, míg posztgraduális és doktori képzésben elméleti keretként és kutatási inspirációként szolgálhat a turizmus társadalmi, környezeti és technológiai összefüggéseinek vizsgálatához. A kötet emellett gyakorló szakemberek, desztinációmenedzserek és döntéshozók számára is releváns, mivel az aktív turizmust olyan jövőorientált fejlesztési irányként mutatja be, amely képes egyszerre kezelni a fenntarthatóság, a versenyképesség és a társadalmi elfogadottság kérdéseit.

Hivatkozás: https://mersz.hu/csapody-jaszberenyi-miskolczi-fenntarthato-es-regenerativ-megkozelitesek-az-aktiv-es-okoturizmusban//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero