Csapody Bence, Jászberényi Melinda, Miskolczi Márk (szerk.)

Fenntartható és regeneratív megközelítések az aktív és ökoturizmusban


6.5.2. Kerékpáros és e-bike kapcsolatok a hagyományos attrakciók körül

A hagyományos turisztikai attrakciók megközelíthetőségének javítása és a látogatói élmény diverzifikálása szempontjából az egyik legdinamikusabban fejlődő irány a kerékpáros és e-bike kapcsolatok integrálása. Az aktív közlekedési módok beépítése az örökségi helyszínek környezetébe nem csupán infrastrukturális fejlesztést jelent, hanem a fenntartható mobilitás, a környezeti tudatosság és a lassú turizmus (slow tourism) értékeinek gyakorlati megvalósítását is.
A kerékpáros turizmus nemzetközi szakirodalma szerint a kerékpárhasználat növeli a desztináció elérhetőségét és térbeli kiterjedését, hiszen a látogatók nemcsak egy adott attrakciót, hanem annak tágabb környezetét is felfedezhetik (Lamont, 2009). Az e-bike technológia elterjedése pedig tovább bővíti a potenciális célcsoportokat, hiszen a korábban fizikailag kevésbé aktív vendégek számára is lehetővé teszi a domborzatilag kihívást jelentő helyszínek elérését (Gössling – Hall, 2019). Az elektromos rásegítés kiegyenlíti a szintkülönbségeket, csökkenti a fáradtságot, és új élményszintet hoz létre: a kulturális és aktív turizmus határterületén megjelenik a könnyített felfedezés élménye.
A kerékpáros hálózatok kialakítása a történelmi attrakciók körül nem pusztán fizikai útvonalfejlesztés, hanem a desztinációs márkaépítés (destination branding) és a regionális hálózatosodás kulcseleme is. A kerékpáros desztinációk (cycle-route destinations), mint például a Loire-völgy, a Felső-Rajna térsége vagy a Fertő-tó környéke, bizonyítják, hogy a kerékpárútvonalak összekapcsolása több különálló attrakciót képes egy egységes élménylánccá fűzni. A köztes szakaszokon kialakított pihenőpontok, információs táblák, töltőállomások és vendéglátóhelyek a turisztikai ökoszisztéma részévé válnak, és hozzájárulnak a helyi gazdaság multiplikátorhatásához.
A koncepció nemzetközi szinten leginkább La Loire à Vélo projektben valósult meg, amely közel 900 kilométer hosszú kerékpáros útvonalon köti össze a Loire-völgy kastélyait, UNESCO-világörökségi helyszíneit és folyó menti településeit. A program célja a kulturális örökség és a természet integrált bemutatása, miközben a látogatók saját tempójukban, környezetbarát módon fedezhetik fel a térséget. A fejlesztés hosszútávon a régió gazdasági fenntarthatóságát is elősegítette: a Francia Nemzeti Turisztikai Hivatal adatai szerint a Loire-völgyi kerékpáros turizmus éves szinten több mint kétmillió látogatást generál (France Vélo Tourisme, n.d.).
A kisebb léptékű, de példaértékű fejlesztések közé tartozik a „From Castle to Castle by e-bike” program a svájci Bellinzonában, ahol a három UNESCO-listás vár, Castelgrande, Montebello és Sasso Corbaro között elektromos kerékpárral bejárható tematikus útvonal jött létre (MySwitzerland, n.d.). A projekt a kulturális örökség értékeit a modern mobilitás élményével ötvözi, miközben egyértelműen a környezettudatos és egészségtudatos turistákat célozza. Az útvonalhoz online foglalható e-bike szolgáltatás, digitális térkép és többnyelvű interpretációs anyag is társul, ami példaszerűen illeszkedik a smart turizmus paradigmájába.

Fenntartható és regeneratív megközelítések az aktív és ökoturizmusban

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 190 0

A turizmus a 2020-as évek közepére olyan komplex társadalmi–gazdasági és környezeti kihívások metszéspontjába került, amelyek új szemléletmódot és új fogalmi kereteket tesznek szükségessé. A klímaváltozás, a túlturizmus, a digitalizáció és a társadalmi értékváltás együttesen kérdőjelezik meg a tömegalapú növekedésre épülő turizmusmodelleket, miközben előtérbe helyezik az aktív, fenntartható és regeneratív megközelítéseket. A jelen tanulmánykötet erre a kihívásra reagál: az aktív turizmust nem pusztán termékkategóriaként, hanem rendszerszintű válaszként értelmezi a turizmus átalakulására.

A kötet újszerűsége abban rejlik, hogy az aktív turizmust átfogó, multidiszciplináris keretben vizsgálja, összekapcsolva a globális turisztikai trendek elemzését, a társadalmi–ökológiai rendszerként értelmezett turizmuselméletet, valamint a fenntartható és regeneratív turizmus gyakorlati megvalósulásait. A tanulmányok foglalkoznak többek között a pandémia utáni turizmus új irányvonalaival, a generációs és technológiai változások hatásaival, a klímaadaptáció és a túlturizmus kezelésének kérdéseivel, valamint az aktív turizmus szerepével az életminőség, a helyi közösségek és az ökoszisztémák megújulásában. Nemzetközi és regionális jó gyakorlatok – például hosszútávú túraútvonalak és közösségvezérelt fejlesztések – szemléltetik, miként válhat az aktív turizmus a regeneratív szemlélet gyakorlati eszközévé.

A tanulmánykötet különösen jól hasznosítható a turizmusoktatás több szintjén: alapképzésben az aktív és fenntartható turizmus alapfogalmainak és trendjeinek megértését segíti, mesterképzésben rendszerszintű, stratégiai gondolkodásra ösztönöz, míg posztgraduális és doktori képzésben elméleti keretként és kutatási inspirációként szolgálhat a turizmus társadalmi, környezeti és technológiai összefüggéseinek vizsgálatához. A kötet emellett gyakorló szakemberek, desztinációmenedzserek és döntéshozók számára is releváns, mivel az aktív turizmust olyan jövőorientált fejlesztési irányként mutatja be, amely képes egyszerre kezelni a fenntarthatóság, a versenyképesség és a társadalmi elfogadottság kérdéseit.

Hivatkozás: https://mersz.hu/csapody-jaszberenyi-miskolczi-fenntarthato-es-regenerativ-megkozelitesek-az-aktiv-es-okoturizmusban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave