Csapody Bence, Jászberényi Melinda, Miskolczi Márk (szerk.)

Fenntartható és regeneratív megközelítések az aktív és ökoturizmusban

6.5.3. Kalandturisztikai elemek a kulturális attrakciók környezetében

A kulturális örökséghelyszínek, különösen a hegyvidéki várak, sziklafalakra épült erődök, illetve természetközeli kastélyparkok, újrapozicionálásának egyik innovatív, ugyanakkor összetett formája a kalandturisztikai elemek, például a kötélpályák, mászóösvények, vasalt út (via ferrata) útvonalak vagy kisebb kalandparkok integrálása. Az ilyen fejlesztések célja, hogy a látogatói élményt élményintenzívebbé, interaktívabbá és mozgásalapúvá tegyék, miközben a helyszín kulturális karakterét megőrzik. A látogatók a fizikai aktivitás és az érzelmi izgalom révén keresnek mélyebb, autentikusabb kapcsolódást az adott helyhez. E szemlélet a kulturális örökséget nem pusztán szemlélendő tárgyként, hanem átélhető környezetként kezeli, amelyben a testmozgás és az élményszerzés kiegészítik egymást.

E tekintetben a via ferrata az egyik leggyorsabban terjedő aktív turisztikai forma Európában. Lényege, hogy a túrázók előre kiépített, acélkötéllel, létrákkal és lépésekkel biztosított mászóútvonalon haladhatnak, speciális biztonsági felszereléssel. A via ferrata fejlesztések turisztikai előnye, hogy viszonylag kis területigényűek, de magas élményértéket kínálnak, és jelentősen növelik az adott desztináció „adrenalinszintjét”. Ugyanakkor kockázat- és felelősségkezelés szempontjából a legszabályozottabb formák közé tartoznak. A Svájci Alpin Klub (SAC) és az Európai Hegymászó Szövetség (UIAA) részletes biztonsági protokollokat határozott meg, amelyek a telepítési szögekre, az energiaelnyelő rendszerek típusára és a karbantartási periódusokra is kiterjednek. A kalandturisztikai elemek örökségi helyszínre való telepítését ezért mindig alapos örökségvédelmi hatásvizsgálatnak kell megelőznie, különösen akkor, ha a helyszín műemléki védelem alatt áll (SAC, n.d.).

A nemzetközi jó gyakorlatok közül kiemelkedik a Hornelen Via Ferrata Norvégiában, amely Európa egyik legmeredekebb tengeri sziklafalán épült ki. A projekt célja a környék kulturális és természeti örökségének egyidejű bemutatása volt: a mászóútvonal mellé interpretációs pontok és kilátóteraszok létesültek, ahol a látogatók megismerhetik a fjordvidék geológiai, mitológiai és történeti aspektusait (Hornelen Via Ferrata, n.d.). A fejlesztést példásan szigorú biztonsági és fenntarthatósági előírások kísérték, amelyeket évente auditálnak. A projekt bemutatja, miként lehet az aktív turizmuson keresztül egy természetvédelmi területet úgy élővé tenni, hogy az ne veszélyeztesse, hanem épp ellenkezőleg, megerősítse a hely szellemének megőrzését.

Közép-Európában a kaland- és mászóelemek több várhoz is kapcsolódtak az elmúlt években, például a cseszneki Kőmosó-szurdok térségében, ahol a via ferrata pálya a középkori várhoz vezető túraélményt bővíti. A projekt különlegessége, hogy az aktív elemeket nem a műemléki területen, hanem annak vizuális látóterében helyezték el, így a fizikai aktivitás az örökségi élményt kiegészítő, de nem zavaró tényezőként jelenik meg (ViaFerrata Info, n.d.). Az ilyen fejlesztések hozzájárulnak a helyszínek szezonhosszabbításához, mivel az aktív turizmus iránti kereslet kevésbé szezonális, mint a hagyományos kulturális látogatások (Győri, 2020).

Fontos azonban hangsúlyozni, hogy az ilyen irányú fejlesztések nem minden örökségi környezetben indokoltak. Az UNESCO és az ICOMOS irányelvei szerint az új turisztikai funkciók csak akkor elfogadhatók, ha nem veszélyeztetik a műemlék integritását, és illeszkednek a táji karakterhez (ICOMOS, 2019). A legjobb gyakorlatok éppen azokat a megoldásokat alkalmazzák, amelyek az aktivitást a közvetlen örökségi mag helyett annak peremzónájába helyezik, ezáltal biztosítva a fizikai és vizuális védelmet.

Fenntartható és regeneratív megközelítések az aktív és ökoturizmusban

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 190 0

Turizmus

A turizmus a 2020-as évek közepére olyan komplex társadalmi–gazdasági és környezeti kihívások metszéspontjába került, amelyek új szemléletmódot és új fogalmi kereteket tesznek szükségessé. A klímaváltozás, a túlturizmus, a digitalizáció és a társadalmi értékváltás együttesen kérdőjelezik meg a tömegalapú növekedésre épülő turizmusmodelleket, miközben előtérbe helyezik az aktív, fenntartható és regeneratív megközelítéseket. A jelen tanulmánykötet erre a kihívásra reagál: az aktív turizmust nem pusztán termékkategóriaként, hanem rendszerszintű válaszként értelmezi a turizmus átalakulására.

A kötet újszerűsége abban rejlik, hogy az aktív turizmust átfogó, multidiszciplináris keretben vizsgálja, összekapcsolva a globális turisztikai trendek elemzését, a társadalmi–ökológiai rendszerként értelmezett turizmuselméletet, valamint a fenntartható és regeneratív turizmus gyakorlati megvalósulásait. A tanulmányok foglalkoznak többek között a pandémia utáni turizmus új irányvonalaival, a generációs és technológiai változások hatásaival, a klímaadaptáció és a túlturizmus kezelésének kérdéseivel, valamint az aktív turizmus szerepével az életminőség, a helyi közösségek és az ökoszisztémák megújulásában. Nemzetközi és regionális jó gyakorlatok – például hosszútávú túraútvonalak és közösségvezérelt fejlesztések – szemléltetik, miként válhat az aktív turizmus a regeneratív szemlélet gyakorlati eszközévé.

A tanulmánykötet különösen jól hasznosítható a turizmusoktatás több szintjén: alapképzésben az aktív és fenntartható turizmus alapfogalmainak és trendjeinek megértését segíti, mesterképzésben rendszerszintű, stratégiai gondolkodásra ösztönöz, míg posztgraduális és doktori képzésben elméleti keretként és kutatási inspirációként szolgálhat a turizmus társadalmi, környezeti és technológiai összefüggéseinek vizsgálatához. A kötet emellett gyakorló szakemberek, desztinációmenedzserek és döntéshozók számára is releváns, mivel az aktív turizmust olyan jövőorientált fejlesztési irányként mutatja be, amely képes egyszerre kezelni a fenntarthatóság, a versenyképesség és a társadalmi elfogadottság kérdéseit.

Hivatkozás: https://mersz.hu/csapody-jaszberenyi-miskolczi-fenntarthato-es-regenerativ-megkozelitesek-az-aktiv-es-okoturizmusban//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero