Csapody Bence, Jászberényi Melinda, Miskolczi Márk (szerk.)

Fenntartható és regeneratív megközelítések az aktív és ökoturizmusban

6.5.4. A testi aktivitás és a wellness kombinációja, a gyógyító tájak integrált turisztikai modellje

A hagyományos fürdő- és wellness desztinációk egyik fejlődési iránya a mozgásalapú rekreáció és a gyógy-wellness élmény tudatos integrációja. E kettős modell alapja, hogy a testi aktivitás (például a túrázás, nordic walking, jóga- vagy meditációs séta) a pihenéssel, relaxációval és gyógykezeléssel kiegészülve komplex egészségélményt hoz létre. A koncepció a nemzetközi szakirodalomban a gyógyító tájak (therapeutic landscapes) elméletéhez kapcsolódik, amely Wilbert Gesler (1992) klasszikus megfogalmazása óta a hely, a természet, a mozgás és a gyógyítás közötti kölcsönhatásokat vizsgálja.

A fürdőkörnyezetbe illesztett túra- és sétaprogramok egyszerre szolgálják a testi regenerációt, a mentális feltöltődést és a környezeti tudatosság erősítését. A „wellness-walk” típusú aktivitások sajátossága, hogy a fizikai erőfeszítés nem versenyorientált, hanem ritmusos, meditatív jellegű mozgás, amely a természeti környezet érzékelését hangsúlyozza. E gyakorlatok hatását empirikus kutatások is alátámasztják: a természetben végzett mérsékelt intenzitású testmozgás, különösen víz, erdő vagy hegyvidék közelségében, kimutathatóan csökkenti a stressz-szintet, javítja az alvásminőséget és fokozza a szubjektív jóllétet (Pretty et al., 2005; Hartig et al., 2014). Mindemellett a túrázás és a wellness integrációja meghosszabbíthatja a vendégek tartózkodási idejét és kiegyenlíti a szezonalitást. A látogatók számára vonzó a nap különböző szakaszaiban eltérő, de egymást kiegészítő élményeket kínáló desztináció, ami turizmusgazdasági szempontból magasabb kosárértéket eredményez, hiszen a vendégek többféle szolgáltatást vesznek igénybe ugyanazon desztináción belül.

E modell klasszikus példáját a Karlovy Vary (Csehország) és a Baden-Baden (Németország) típusú fürdővárosok képviselik, ahol a gyógyfürdők környezetében több száz kilométer hosszú, gondozott „therapeutic trails” és „spa walks” találhatók (Karlovy Vary, n.d.; Baden-Baden, n.d.). A Karlovy Vary körül húzódó 130 kilométernyi jelzett ösvény a kúrakultúra szerves része: a vendégek napi sétaadagja a gyógykezelés protokolljához tartozik. A Great Spa Towns of Europe (n.d.) dokumentuma kiemeli, hogy e fürdővárosok sikerének kulcsa az emberi testmozgás, a természeti környezet és a kulturális örökség integrált használata, amely együttesen alakít ki „gyógyító tájat”.

A modell újabb interpretációja az olaszországi Merano példája, ahol a városi termálfürdő (Terme Merano) közvetlen összeköttetésben áll a környező alpesi túra- és nordic walking útvonalakkal. A város turisztikai pozicionálása kifejezetten az „active & spa” koncepcióra épül: a vendégek nappal a környező hegyekben kirándulhatnak, este pedig a termál- és szaunaközpontokban regenerálódhatnak (Merano, n.d.). A desztináció kommunikációjában hangsúlyos a „wellbeing through movement” üzenet, amely a modern egészségturizmus kulcstémája. A sikerhez hozzájárul, hogy a település egész éves kínálatot biztosít, így a wellness és az aktív turizmus kölcsönösen erősítik egymást a téli és nyári szezonban egyaránt.

Fenntartható és regeneratív megközelítések az aktív és ökoturizmusban

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 190 0

Turizmus

A turizmus a 2020-as évek közepére olyan komplex társadalmi–gazdasági és környezeti kihívások metszéspontjába került, amelyek új szemléletmódot és új fogalmi kereteket tesznek szükségessé. A klímaváltozás, a túlturizmus, a digitalizáció és a társadalmi értékváltás együttesen kérdőjelezik meg a tömegalapú növekedésre épülő turizmusmodelleket, miközben előtérbe helyezik az aktív, fenntartható és regeneratív megközelítéseket. A jelen tanulmánykötet erre a kihívásra reagál: az aktív turizmust nem pusztán termékkategóriaként, hanem rendszerszintű válaszként értelmezi a turizmus átalakulására.

A kötet újszerűsége abban rejlik, hogy az aktív turizmust átfogó, multidiszciplináris keretben vizsgálja, összekapcsolva a globális turisztikai trendek elemzését, a társadalmi–ökológiai rendszerként értelmezett turizmuselméletet, valamint a fenntartható és regeneratív turizmus gyakorlati megvalósulásait. A tanulmányok foglalkoznak többek között a pandémia utáni turizmus új irányvonalaival, a generációs és technológiai változások hatásaival, a klímaadaptáció és a túlturizmus kezelésének kérdéseivel, valamint az aktív turizmus szerepével az életminőség, a helyi közösségek és az ökoszisztémák megújulásában. Nemzetközi és regionális jó gyakorlatok – például hosszútávú túraútvonalak és közösségvezérelt fejlesztések – szemléltetik, miként válhat az aktív turizmus a regeneratív szemlélet gyakorlati eszközévé.

A tanulmánykötet különösen jól hasznosítható a turizmusoktatás több szintjén: alapképzésben az aktív és fenntartható turizmus alapfogalmainak és trendjeinek megértését segíti, mesterképzésben rendszerszintű, stratégiai gondolkodásra ösztönöz, míg posztgraduális és doktori képzésben elméleti keretként és kutatási inspirációként szolgálhat a turizmus társadalmi, környezeti és technológiai összefüggéseinek vizsgálatához. A kötet emellett gyakorló szakemberek, desztinációmenedzserek és döntéshozók számára is releváns, mivel az aktív turizmust olyan jövőorientált fejlesztési irányként mutatja be, amely képes egyszerre kezelni a fenntarthatóság, a versenyképesség és a társadalmi elfogadottság kérdéseit.

Hivatkozás: https://mersz.hu/csapody-jaszberenyi-miskolczi-fenntarthato-es-regenerativ-megkozelitesek-az-aktiv-es-okoturizmusban//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero