Csapody Bence, Jászberényi Melinda, Miskolczi Márk (szerk.)

Fenntartható és regeneratív megközelítések az aktív és ökoturizmusban

6.5.5. Aktív turisztikai rendezvények és versenyek a hagyományos attrakciók közelében

A hagyományos turisztikai attrakciók revitalizációjának egyik leghatékonyabb, egyben leglátványosabb formája a tematikus rendezvények és aktív turisztikai események integrálása. E programok nem pusztán időszakos forgalomnövelő eszközök, hanem olyan élményalapú kommunikációs formák, amelyek újraértelmezik az adott hely kulturális jelentését, közösségi szerepét és turisztikai funkcióját. A jól szervezett események életre keltik az örökséget: a látogató nem nézőként, hanem résztvevőként kapcsolódik a helyhez, ami a modern turizmus egyik legfontosabb értéke (Getz, 2007).

Az eseményturizmus elméleti hátterében az élménygazdaság (experience economy) (Pine – Gilmore, 2011) koncepciója húzódik meg, amely szerint a látogatók nem termékeket vagy szolgáltatásokat, hanem emlékezetes élményeket vásárolnak. A kulturális helyszínek számára ez azt jelenti, hogy a statikus, szemlélődő látogatás helyett dinamikus, testet megmozgató, közösségi élményeket kell kínálni. A tematikus sportesemények, mint például a futások, kerékpárversenyek, nordic walking túrák vagy jótékonysági séták, ideális eszközei ennek az átalakulásnak, mert egyszerre hordozzák a mozgás, a verseny és a helyszínhez kötött narratíva élményét.

A nemzetközi gyakorlatok jól mutatják e modell működését. Az Egyesült Királyságban megrendezett Two Castles Run például évente több ezer futót vonz a Warwick és Kenilworth kastély közötti 10 kilométeres távra. Az esemény jelentős médiavisszhangot kap, és nemcsak sport-, hanem kulturális rendezvényként is értelmezhető, hiszen a futók történelmi útvonalon haladnak át két ikonikus műemlék között (Two Castles Run, 2025a). A verseny szervezői tudatosan építik be a kulturális örökség kommunikációját a marketingbe: a futás célja a mozgáson keresztüli történeti élmény megteremtése (Two Castles Run, 2025b). A példa jól szemlélteti, hogy az aktív turizmus és az örökségi turizmus összehangolása képes új típusú desztináció-identitást létrehozni, amely a múltat és a jelent egységben mutatja be.

A tematikus események emellett erős közösségformáló funkcióval is bírnak. A helyi lakosok, vállalkozók és kulturális szereplők bevonása növeli az esemény társadalmi beágyazottságát, ami hosszútávon javítja a helyszín elfogadottságát és fenntarthatóságát. Magyarországon ennek jó példái a „várfutás” típusú rendezvények (pl. Szigliget, Hollókő), amelyek egyszerre sportesemények és identitáserősítő közösségi ünnepek (Szigliget, n.d.; Programturizmus, n.d.). Az ilyen programok hozzájárulnak a fiatalabb generációk örökség iránti érzékenyítéséhez, és segítik a helyi közösségek turizmushoz való pozitív viszonyát.

A fürdő- és wellness desztinációk esetében a sportfesztiválok és jótékonysági séták jelenthetik az eseményturizmus adaptált formáját. A például Finnországban és Németországban szervezett Spa Marathon események a balneológiai helyszíneket kapcsolják össze futópályaként, kombinálva a sportos és rekreatív célokat. A vendégek számára a fizikai aktivitás a gyógyulás és a közösségi részvétel szimbolikus megélésévé válik, ami a wellness új definícióját testesíti meg (Smith – Puczkó, 2014).

A tematikus események tervezésekor kulcskérdés a teherbírás és az örökségvédelmi felelősség. Az UNESCO (2015) kulturális helyszínekre vonatkozó irányelvei szerint a rendezvények csak akkor tekinthetők fenntarthatónak, ha az attrakció fizikai integritását nem veszélyeztetik, a látogatói terhelést időben és térben kiegyenlítik, valamint bevételük egy része visszaforgatásra kerül a helyszín karbantartásába. A „heritage events” típusú programoknak tehát egyszerre kell kulturális, gazdasági és etikai elvárásoknak megfelelniük. A tematikus események külön értéke, hogy átjárót teremtenek a kulturális és az aktív turizmus között, és alkalmasak új célcsoportok bevonására, olyan látogatókra, akik korábban nem érdeklődtek a helyszín hagyományos formái iránt. A sport, a mozgás és a közösségi élmény univerzális nyelvként működik, amelyen keresztül a kulturális örökség újra megszólíthatóvá válik. A versenyek és fesztiválok ezért nem csupán marketingeszközök, hanem a turizmus élménygazdasági és identitásképző funkcióinak hordozói.

Fenntartható és regeneratív megközelítések az aktív és ökoturizmusban

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 190 0

Turizmus

A turizmus a 2020-as évek közepére olyan komplex társadalmi–gazdasági és környezeti kihívások metszéspontjába került, amelyek új szemléletmódot és új fogalmi kereteket tesznek szükségessé. A klímaváltozás, a túlturizmus, a digitalizáció és a társadalmi értékváltás együttesen kérdőjelezik meg a tömegalapú növekedésre épülő turizmusmodelleket, miközben előtérbe helyezik az aktív, fenntartható és regeneratív megközelítéseket. A jelen tanulmánykötet erre a kihívásra reagál: az aktív turizmust nem pusztán termékkategóriaként, hanem rendszerszintű válaszként értelmezi a turizmus átalakulására.

A kötet újszerűsége abban rejlik, hogy az aktív turizmust átfogó, multidiszciplináris keretben vizsgálja, összekapcsolva a globális turisztikai trendek elemzését, a társadalmi–ökológiai rendszerként értelmezett turizmuselméletet, valamint a fenntartható és regeneratív turizmus gyakorlati megvalósulásait. A tanulmányok foglalkoznak többek között a pandémia utáni turizmus új irányvonalaival, a generációs és technológiai változások hatásaival, a klímaadaptáció és a túlturizmus kezelésének kérdéseivel, valamint az aktív turizmus szerepével az életminőség, a helyi közösségek és az ökoszisztémák megújulásában. Nemzetközi és regionális jó gyakorlatok – például hosszútávú túraútvonalak és közösségvezérelt fejlesztések – szemléltetik, miként válhat az aktív turizmus a regeneratív szemlélet gyakorlati eszközévé.

A tanulmánykötet különösen jól hasznosítható a turizmusoktatás több szintjén: alapképzésben az aktív és fenntartható turizmus alapfogalmainak és trendjeinek megértését segíti, mesterképzésben rendszerszintű, stratégiai gondolkodásra ösztönöz, míg posztgraduális és doktori képzésben elméleti keretként és kutatási inspirációként szolgálhat a turizmus társadalmi, környezeti és technológiai összefüggéseinek vizsgálatához. A kötet emellett gyakorló szakemberek, desztinációmenedzserek és döntéshozók számára is releváns, mivel az aktív turizmust olyan jövőorientált fejlesztési irányként mutatja be, amely képes egyszerre kezelni a fenntarthatóság, a versenyképesség és a társadalmi elfogadottság kérdéseit.

Hivatkozás: https://mersz.hu/csapody-jaszberenyi-miskolczi-fenntarthato-es-regenerativ-megkozelitesek-az-aktiv-es-okoturizmusban//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero