Csapody Bence, Jászberényi Melinda, Miskolczi Márk (szerk.)

Fenntartható és regeneratív megközelítések az aktív és ökoturizmusban


7.5. Összefoglalás

A nemzetközi és hazai gyakorlatok tanulmányozása hasznos lehet az alulról szerveződő helyi kezdeményezések, elképzelések, közösségi tervezés számára is (Molnár 2022). A jogszabályok, szakmai útmutatók korlátokat és igazodási szempontokat jelentenek a fejlesztők számára. Vannak alapelvek, amelyeket célszerű figyelembe venni az új útvonalak kialakítása vagy a meglévők felújítása, esetleg módosítása során. Jó, ha van megkülönböztető, többé-kevésbé egyedi téma, amelyre az adott útvonal reflektál. Az együttműködések a nemzetközi projektek esetén olykor jól mutatnak a projektek kommunikációs felületein, kiadványain. Az eredmények fenntarthatósága és a regeneratív turizmus eszmeiségébe való illeszkedés a nemzetközi jó gyakorlatok hazai (magyarországi, romániai, kárpát-medencei) adaptálásával lehetséges, amennyiben sikerül a helyi közösségekben élő és tevékenykedő érintetteket bevonni, felhatalmazni, felelősséget és eszközöket is biztosítani számukra.
A regeneratív turizmus a vidéki – olykor periférikus fekvésű, leszakadó – térségek számára az aktív turizmusnak a természeti és kulturális értékek innovatív hasznosítását feltételezi. Ehhez szükséges a terepen jól, azaz kockázat- és konfliktusmentesen vezetett útvonalak kijelölése, fákra, kövekre vagy műtárgyakra felfestett sajátos jelzésekkel, oszlopokkal, táblákkal való megjelölése, menedékhelyek, pihenők, akár szerény komfortfokozatú szálláshelyek (zarándokszállások) kialakítása, online és offline információs anyagok kiadása és megfelelő terjesztése. A tárgyi feltételrendszer rendszeres megújulásának a garanciája az lehet, ha az adott útvonalszakaszoknak vannak „gazdái”. Ezek lehetnek állami szervek, önkormányzatok, de különböző szerződéses formákban felhatalmazhatóak civil szerveződések is, amennyiben rendelkeznek megfelelő szakmai, szervezeti és szervezési kapacitással. Az útvonalakat – legyenek bár kistérségi, megyei/vármegyei kiterjedésűek, regionális, országos vagy nemzetközi kapcsolódásúak – nem csupán a látogatók, turisták számára, hanem a helyi-térségi társadalmak kisközösségeinek a szolgálatába is kell állítani. Optimális esetben a látogatók nem csupán a költésükkel járulnak hozzá a helyi gazdaság bevételeihez, hanem az érdeklődésükkel a természeti és kulturális örökség felértékelődéséhez, a helyiek mi-tudatának és miénk-tudatának, identitásának, büszkeségének erősödéséhez is.

Fenntartható és regeneratív megközelítések az aktív és ökoturizmusban

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 190 0

A turizmus a 2020-as évek közepére olyan komplex társadalmi–gazdasági és környezeti kihívások metszéspontjába került, amelyek új szemléletmódot és új fogalmi kereteket tesznek szükségessé. A klímaváltozás, a túlturizmus, a digitalizáció és a társadalmi értékváltás együttesen kérdőjelezik meg a tömegalapú növekedésre épülő turizmusmodelleket, miközben előtérbe helyezik az aktív, fenntartható és regeneratív megközelítéseket. A jelen tanulmánykötet erre a kihívásra reagál: az aktív turizmust nem pusztán termékkategóriaként, hanem rendszerszintű válaszként értelmezi a turizmus átalakulására.

A kötet újszerűsége abban rejlik, hogy az aktív turizmust átfogó, multidiszciplináris keretben vizsgálja, összekapcsolva a globális turisztikai trendek elemzését, a társadalmi–ökológiai rendszerként értelmezett turizmuselméletet, valamint a fenntartható és regeneratív turizmus gyakorlati megvalósulásait. A tanulmányok foglalkoznak többek között a pandémia utáni turizmus új irányvonalaival, a generációs és technológiai változások hatásaival, a klímaadaptáció és a túlturizmus kezelésének kérdéseivel, valamint az aktív turizmus szerepével az életminőség, a helyi közösségek és az ökoszisztémák megújulásában. Nemzetközi és regionális jó gyakorlatok – például hosszútávú túraútvonalak és közösségvezérelt fejlesztések – szemléltetik, miként válhat az aktív turizmus a regeneratív szemlélet gyakorlati eszközévé.

A tanulmánykötet különösen jól hasznosítható a turizmusoktatás több szintjén: alapképzésben az aktív és fenntartható turizmus alapfogalmainak és trendjeinek megértését segíti, mesterképzésben rendszerszintű, stratégiai gondolkodásra ösztönöz, míg posztgraduális és doktori képzésben elméleti keretként és kutatási inspirációként szolgálhat a turizmus társadalmi, környezeti és technológiai összefüggéseinek vizsgálatához. A kötet emellett gyakorló szakemberek, desztinációmenedzserek és döntéshozók számára is releváns, mivel az aktív turizmust olyan jövőorientált fejlesztési irányként mutatja be, amely képes egyszerre kezelni a fenntarthatóság, a versenyképesség és a társadalmi elfogadottság kérdéseit.

Hivatkozás: https://mersz.hu/csapody-jaszberenyi-miskolczi-fenntarthato-es-regenerativ-megkozelitesek-az-aktiv-es-okoturizmusban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave