Kapronczay Károly

Az orvostörténelem századai

A kiegyezés után

A kiegyezés után Eötvös József második vallás- és közoktatásügyi minisztersége döntő változást hozott a magyar egyetemügy területén és ezen belül az orvosképzésben is. Igaz, a reformok előkészítése sok időt vett igénybe, de ez idő alatt az orvosi kar megfelelő felszerelésekkel fejlesztették, ösztöndíjakkal tehetsége fiatalokat küldtek európai tanulmányútra. Ekkor létesítették a kémiai tanszéket, a szülészeti tanulmányokat minden hallgató számára kötelezővé tették. Az Eötvös-féle egyetemi reform a magyar állam területére négy egyetemet szervezett, amely megfelelő színvonalú és létszámú értelmiséget lett volna képes nevelni. Erre a kiegyezés után nem volt elegendő anyagi fedezet, így e tervből csupán a kolozsvári egyetem valósult meg. A pesti egyetem átszervezéséről szóló törvényjavaslattal egy időben történt intézkedés a kolozsvári egyetem felállításáról (1870). Az egyetem tényleges működése csak Trefort Ágoston minisztersége alatt, 1872-ben következett be.

Az orvosi karral kapcsolatos tervek megvalósításában jelentős szerepet játszott Markusovszky Lajos, a minisztérium egyetemi ügyeinek irányítója, a magyar egészségügy talán legkiemelkedőbb szervező egyénisége. Új tanszékek sora jött létre az orvosi karokon, felépült a pesti és a kolozsvári egyetemek természettudományi és orvosi karain, Budapesten és Kolozsváron a klinikai telepek, az elméleti intézetek. Új iskolateremtő professzorok sorát nevezték ki, nagy jelentőségű lett az 1874. évi új szigorlati rend, amely végleg eltörölte a sebészeti tanfolyamot, egységes orvosképzést teremtett Budapesten és Kolozsváron.

A magyar orvosi karok védelmére 1885-ben született meg az a rendelet, amely a Monarchián belül is a vallás- és közoktatásügyi miniszter engedélyéhez kötötték a más egyetemen való tanulmányokat, Bécs esetében hozzájárulás kellet az ausztriai vallás- és közoktatásügyi miniszternek is. Ettől függetlenül magyar medikusok tömege tanult a császárvárosban, A két magyar orvosi karon végzett, valamint külföldön diplomát szerzett orvosok száma még nem biztosította a hazai „orvosigényt”, így napirenden volt az ún. harmadik orvosi kar létesítésének kérdése, ami egy újabb budapesti klinikai telepet (vagy egyetemet) vagy másik vidéki városban alapítandó egyetem alapítását jelentett.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 701 3

Orvostudomány Semmelweis Kiadó könyvei

Egy szaktudomány hőskora – A magyar medicina történeti emlékei és forrásai (Kapronczay Katalin) – Az orvostudomány története a görögöktől a reneszánszig (Magyar László András) – A hazai egészségügyi igazgatás története – A közegészségtan területánek története – A hazai kórházügy, az orvosképzés, az ápolónőképzés.... – A gyógyszertári kultúra és még sorolhatnánk a fejezeteket.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kapronczay-az-orvostortenelemszazadai//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero