Csaba György

Biologikon

NŐTLEN EMBRIÓK – ÖZVEGY ASSZONYOK. AZ EMBER NEMI ARÁNYAI

Egészen a XX. század hajnaláig, mint sok minden egyébért (lásd például boszorkányüldözés) a nőket tették felelőssé, ha valakinek az óhajtott fiú helyett lánya született és főként akkor, ha rendszeresen és csakis lánya született. Az utód neme ugyanis soha nem volt közömbös, az uralkodóházak többségében a hatalom fiúágon öröklődött éppúgy, mint a főnemesek pallosjoga, de a fiú volt a harcos, a név továbbvivője, a szülő eltartója is, míg a sok lány a hozomány mértéke miatt akár anyagi csődhöz is vezethetett. Királynék feje hullott porba, hogy az új feleség új esélyt adjon a fiúutód világrajövetelére.

Bár ez a felfogás még a mai napig sem változott meg teljesen (a fiú a gyerek, a lány az lány), sőt egyes országokban, ahol a gyermekszám hatóságilag szabályozott, új erőre kapott, a nők kizárólagos felelősségét a nem meghatározásában a tudomány eredményei alapján meg kellett kérdőjelezni. Míg ugyanis a század elején még Lenhossék Mihály, a nagy magyar anatómus sem tudott szabadulni a nők felelősségének gondolatától és kétféle, fiút és lányt meghatározó petesejtet tételezett fel, addig a múlt század huszas-harmincas éveiben egzakt módon kiderült, hogy míg genetikai szempontból petesejt csak egyféle van, addig a hímivarsejt, a spermium az, amelyik kétféle.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 703 7

Orvostudomány Semmelweis Kiadó könyvei

Dr. Csaba György egyetemi tanár, az orvostudományok doktora 60 éve dolgozik a Budapesti Orvostudományi - ma Semmelweis - Egyetemen. 1971-1994-ig az egyetem Biológiai Intézetének igazgatója volt. Több mint 800 tudományos dolgozata jelent meg túlnyomórészt nemzetközi folyóiratokban és száznál több tudományos ismeretterjesztő cikket írt. Tíz tudományos és 7 népszerű tudományos könyv írója, illetve szerkesztője, és szerkesztette A biológia aktuális problémái című könyvsorozat 35 kötetét. Tudományos érdeklődési területe a fejlődésbiológia és a szabályozási rendszerek, az utolsó 30 évben a hormonális rendszer egyed- és törzsfejlődése. Itt elsőként írta le a hormonális imprintinget, mely életreszólóan határozza meg az endokrin rendszer működését, és megfigyelte az immunrendszer belső hormonális hálózatát. Érdeklődési területének másik részét az ember biológiai és társadalmi mivolta közötti ütközések vizsgálata, okainak kiderítése és várható következményeinek feltérképezése teszi ki. Ennek eredménye volt három korábbi könyve (Ma és holnap, 1975; A modern ember biológiai paradoxonja, 1967; 1978; 1989; és a Gondolatok a biológiáról, 1984).

Hivatkozás: https://mersz.hu/csaba-biologikon//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero