Csaba György

Biologikon


A SZEXUALITÁS ZAVARAI KORUNK SZTEROIDSZENNYEZÉSÉNEK TÜKRÉBEN

A hatvanas évek végefelé számos fiatal – serdülő – lány jelentkezett egy amerikai klinikán, hüvelypanaszokkal. A vizsgálatok kiderítették, hogy a hámsejtek rosszindulatú elfajulása, burjánzása áll fenn, a ráknak egy olyan formája, mely azelőtt nem volt ismeretes. Az esetek tömeges – járványszerű – megjelenése arra késztette az orvosokat, hogy keressék, mi okozhatta ezt a korábban nem észlelt jelenséget. A problémát az oldotta meg, hogy az egyik lány anyja elmondta, terhessége veszélyeztetett volt és annak védelmében dietilstilbösztrol (DES) szedését rendelték el. A DES egy női nemi hormon (ösztrogén) hatású szintetikus molekula. Hamarosan kiderült, hogy az összes eset hátterében, nemcsak az Egyesült Államokban, de Kanadában, Ausztráliában, Mexikóban és Európa számos országában, a DES-nek a terhesség első felében történő szedése áll. A korábban széleskörűen alkalmazott szert azonnal betiltották mint terhességvédő anyagot, és elkezdték vizsgálni egyéb – terhességgel kapcsolatos, azaz az utódokban megmutatkozó – hatásait. Hamarosan tisztázódott, hogy míg a rákos elfajulás a DES-t szedett anyák leánygyermeinek csak 1,4 ezrelékében jelent meg, addig az ún. hüvelyadenózisok, melyek rákmegelőző állapotot is jelenthetnek, megközelítőleg 66%-ában.
A DES a szteroidreceptorok egyikéhez, a női nemi hormont kötő ösztrogén receptorhoz kapcsolódni képes szintetikus molekula. Ezért indokoltnak látszott a szexuális szférával kapcsolatos jelenségek vizsgálata a DES-exponált leányutódok későbbi életszakaszaiban. Így derült ki, hogy e nők a kezeletlen nőkhöz viszonyítva kevésbé megalapozott partnerkapcsolatokkal rendelkeznek, gyengébbek a szexuális vágyban és élvezetben, a szexuális felajzhatóságban. A vizsgáltak mintegy 24%-a volt élethosszan biszexuális vagy homoszexuális orientációjú. Gyakoribb volt náluk a menstruációs rendellenesség is. Mindez azt mutatja, hogy az anyaméhben kapott DES-hatás széleskörű, mind genetikai – daganatképződés –, mind neurohormonális szinten megmutatkozó változásokat provokált.
Természetesen a fiatal nőkben észlelt kóros jelenségek szinte kötelezővé tették a DES-kezelt anyák fiú utódainak vizsgálatát is. Kiderült, hogy az átlagnál kisebb herék csökkent ivarsejttermeléssel, a herék leszállásának elmaradása, mikropénisz fordultak elő. Ugyanakkor a szexuális magatartásban nem találtak számottevő különbségeket.
A DES-katasztrófa volt az első jel, mely felhívta a figyelmet a szteroidoknak az emberi fejlődést – rendszerint negatívan – befolyásoló hatására, egyszersmind arra, hogy ezen anyagok a méhlepényen keresztül át tudnak jutni a magzatba, és ott hosszú idő után manifesztálódó hatásokat váltanak ki.

Biologikon

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 703 7

Dr. Csaba György egyetemi tanár, az orvostudományok doktora 60 éve dolgozik a Budapesti Orvostudományi - ma Semmelweis - Egyetemen. 1971-1994-ig az egyetem Biológiai Intézetének igazgatója volt. Több mint 800 tudományos dolgozata jelent meg túlnyomórészt nemzetközi folyóiratokban és száznál több tudományos ismeretterjesztő cikket írt. Tíz tudományos és 7 népszerű tudományos könyv írója, illetve szerkesztője, és szerkesztette A biológia aktuális problémái című könyvsorozat 35 kötetét. Tudományos érdeklődési területe a fejlődésbiológia és a szabályozási rendszerek, az utolsó 30 évben a hormonális rendszer egyed- és törzsfejlődése. Itt elsőként írta le a hormonális imprintinget, mely életreszólóan határozza meg az endokrin rendszer működését, és megfigyelte az immunrendszer belső hormonális hálózatát. Érdeklődési területének másik részét az ember biológiai és társadalmi mivolta közötti ütközések vizsgálata, okainak kiderítése és várható következményeinek feltérképezése teszi ki. Ennek eredménye volt három korábbi könyve (Ma és holnap, 1975; A modern ember biológiai paradoxonja, 1967; 1978; 1989; és a Gondolatok a biológiáról, 1984).

Hivatkozás: https://mersz.hu/csaba-biologikon//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave