Csaba György

Biologikon

A hormonális imprinting

A sejtek jelfogói a receptorok. A sejt ezek segítségével érzékeli környezetét, mely lehet a másik sejt, sejtközötti állomány, vagy lehet valamely, a vérben keringő és a szövetekben megoszló molekula. A belső elválasztású mirigyek sejtműködéseket vezérlő termékei, a hormonok a receptorokhoz kötődnek és ez utóbbiak közvetítik a sejt belsejébe a hormon által hordozott információt. A receptorok a körülöttük áramló molekulatömegből azt választják ki, mely térszerkezetüknek megfelel, tehát a specificitást a rendszerben ők biztosítják.

A hormonreceptorok a sejt fejlődésével egyidejűleg alakulnak ki. Fejlődésük befejezéséhez a célhormonnal való találkozás szükséges. Ez alakítja ki ugyanis a hormonális imprintinget (bevésődést), mely a receptor érésének befejeződését és annak normalitását biztosítja. A receptorok fejlődése közben azonban szelekciós képességük még nem tökéletes, így olyan molekulák is kapcsolódni tudnak hozzájuk, melyek nem azonosak a célhormonnal, de ahhoz hasonlítanak. Ilyenek lehetnek az azonos hormoncsaládba tartozó egyéb hormonok, orvosi beavatkozással a szervezetbe juttatott molekulák vagy éppenséggel a környezetből – levegővel, vízzel, táplálékkal – bejutó anyagok. Ha a célhormon helyett ezekkel találkozik a fejlődő receptor, hibás imprinting lép fel.

A hormonális imprinting a sejt fejlődési programjába beépített folyamat, melynek eredményeként a receptor kötési képessége megerősödik és specifikussá válik. Ez természetesen a sejt válaszkészségének egészséges voltát is jelenti, életre szólóan. A sejt tehát mintegy felkészülten várja az imprintáló molekulát. Amennyiben az imprinting nem történik meg, a receptor fejlődését nem tudja befejezni, és ennek következménye a sejt válaszkészségének egész életen át tartó elégtelen volta. Ugyanez vagy a sejt kóros válasza következik be akkor, ha az imprinting a célhormontól eltérő molekulával történik meg.

Az imprinting esetében jellemző, hogy akár a célhormon fölös mennyisége, akár ugyanez rokon molekulákból, átfedést okozhat a rokon receptorokon. Nemcsak a hormonok képeznek ugyanis családokat, de a receptorok is.

Az imprinting bármely hormon esetében megtörténik, beleértve a szteroid hormonokat is. Ugyanígy, minden receptor, a szteroidok receptora is, ki lehet téve hibás imprintingnek.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 703 7

Orvostudomány Semmelweis Kiadó könyvei

Dr. Csaba György egyetemi tanár, az orvostudományok doktora 60 éve dolgozik a Budapesti Orvostudományi - ma Semmelweis - Egyetemen. 1971-1994-ig az egyetem Biológiai Intézetének igazgatója volt. Több mint 800 tudományos dolgozata jelent meg túlnyomórészt nemzetközi folyóiratokban és száznál több tudományos ismeretterjesztő cikket írt. Tíz tudományos és 7 népszerű tudományos könyv írója, illetve szerkesztője, és szerkesztette A biológia aktuális problémái című könyvsorozat 35 kötetét. Tudományos érdeklődési területe a fejlődésbiológia és a szabályozási rendszerek, az utolsó 30 évben a hormonális rendszer egyed- és törzsfejlődése. Itt elsőként írta le a hormonális imprintinget, mely életreszólóan határozza meg az endokrin rendszer működését, és megfigyelte az immunrendszer belső hormonális hálózatát. Érdeklődési területének másik részét az ember biológiai és társadalmi mivolta közötti ütközések vizsgálata, okainak kiderítése és várható következményeinek feltérképezése teszi ki. Ennek eredménye volt három korábbi könyve (Ma és holnap, 1975; A modern ember biológiai paradoxonja, 1967; 1978; 1989; és a Gondolatok a biológiáról, 1984).

Hivatkozás: https://mersz.hu/csaba-biologikon//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero