Csaba György

Biologikon

A szteroid imprinting

A szteroid hormonok kisméretű, koleszterinből enzimatikus úton kialakított lipidmolekulák. Termelődésük vagy a mellékvesekéregben, vagy a gonádokban (here, petefészek) történik meg. Ez utóbbiak a szexuálszteroidok, melyek kromoszomális információ alapján a nem kialakításában és a nemi működések fenntartásában játszanak döntő szerepet. A szteroid hormonok receptorokhoz kapcsolódva fejtik ki hatásukat.

A szteroidreceptorok nem a sejt felszínén, hanem a sejt belsejében helyezkednek el, vagy a magban, vagy a citoplazmában, vagy mindkettőben, de ez nem okoz problémát. A zsírnemű hormon ugyanis a plazmamembránon áthatolva be tud jutni a sejtbe, ahol, ha a megfelelő receptor jelen van, azzal találkozik. A receptor a sejtmagba jutva az általa felismert DNS-részlet felszínéhez kötődik, és az információ átírását megindítja.

A szteroidreceptorok egymáshoz való hasonlóságuk alapján szupercsaládot alkotnak. Ez egyidejűleg azt is jelenti, hogy e család receptoraihoz nemcsak szteroid hormonok, de egyéb hormonok, sőt nem szteroid jellegű, nem hormon molekulák is kapcsolódni tudnak, és információjukat a receptor a sejtmagba közvetíti.

A szteroid hormonok a mellékvesekéreg (kortikoszteron, dezoxikortikoszteron, androszteron) és az ivarmirigyek (ösztron, progeszteron nőkben és tesztoszteron férfiakban) hormonjai a szteroidreceptor szupercsalád tagjaihoz kapcsolódnak. De e család tagjaihoz kapcsolódnak a trijódtironin és tiroxin, a pajzsmirigy hormonjai is. Mint korábban nem hormonnak, hanem vitaminnak tartott molekulák kötődnek ide, az A-vitamin (retinsav) és a Dvitamin is. Az ún. peroxiszóma proliferátorok (vérkoleszterinszint-csökkentők) csoportja szintén itt rendelkezik receptorral. Ezen túlmenőleg vannak árva (orphan) receptorok is, melyeknek ligandja (a molekula, amely kötődik hozzá) nem ismeretes.

Külön problémát jelent az aromás szénhidrogén (Ah) receptor, melynek szerkezete eltér a szteroidreceptor szupercsalád tagjaiétól, holott maguk az aromás szénhidrogének (pl. benzpirén) szteroidhoz hasonló szerkezetűek.

A szupercsalád tagjain történő átfedés révén, állatkísérletekben egyetlen, a születés körüli időszakban történő DES-kezelés eredményeként a méh ösztrogénreceptor hormonkötési képessége – életre szólóan – harmadára esik vissza. Egy, a DES pótlására bevezetett, szteroid készítmény, az allilösztranol „csak” felére csökkenti a receptorszámot. De hasonló jelenségek figyelhetők meg egyéb receptorokon szintetikus szteroid hormonkészítmények által kiváltva. Azonban nemcsak a receptorok kötési képessége, de a hormonszintek is életre szólóan megváltoznak, és ami ennél is lényegesebb, a szexuális magatartás is. Állatkísérletekben, az egyetlen újszülöttkori allilösztranol kezelés drámai módon csökkenti a felnőtt nőstények szexuális aktivitását és a magzati kori kezelés a hímek szexuális aktivitását is. Ez megmagyarázhatja mindazokat a szexuális magatartásban mutatkozó eltéréseket, ami a humán DES-kezelés eredményeként fellépett.

Természetesen a szteroidreceptorokon keresztüli, az egyedfejlődés alatt történő hatásnak csak egy része az, ami az imprintingben, illetve annak hibájában mutatkozik meg. A szteroidok fejlődési induktorok, és mint ilyenek, a normális fejlődés szabályozói. A működésükbe történő illetéktelen beavatkozás ennek következtében a fejlődés zavarait is létrehozhatja, ezáltal daganatképződéshez is vezethet. Valószínűleg ez az, ami a DES által okozott hüvelyrákokban és rákmegelőző állapotokban megnyilvánult.

A DES-katasztrófa csak egy – bár nem a legjelentéktelenebb – azok közül az orvosi beavatkozások közül, amelyek a szteroidreceptor-vonalon jószándék következtében rossz eredményhez vezettek. A-vitamin túladagolása vagy származékának, a retinsavnak terhesség alatti szedése szemmel látható kóros elváltozásokat okozott, annak ellenére, hogy a gyógyszer dobozán rajta állt a figyelmeztetés: terhesség alatt nem szedhető! Állatkísérletek bizonyítják, hogy a születés körüli időszakban adott – akár egyszeri – A- vagy D-vitamin-kezelés radikálisan megváltoztatja a felnőttkori receptorműködést, hormonszinteket vagy a szexuális magatartást. És voltak súlyos fejlődési rendellenességek a fogamzásgátló tabletták szedésének abbahagyása után röviddel bekövetkező fogamzások esetében. Mindez azt mutatja, hogy a leggondosabb gyógyszeralkalmazások is vezethetnek a bonyolult magzati fejlődés rendkívül pontosan programozott – éppen ezért sérülékeny – időszakában előre nem sejtett félresiklásokhoz.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 703 7

Orvostudomány Semmelweis Kiadó könyvei

Dr. Csaba György egyetemi tanár, az orvostudományok doktora 60 éve dolgozik a Budapesti Orvostudományi - ma Semmelweis - Egyetemen. 1971-1994-ig az egyetem Biológiai Intézetének igazgatója volt. Több mint 800 tudományos dolgozata jelent meg túlnyomórészt nemzetközi folyóiratokban és száznál több tudományos ismeretterjesztő cikket írt. Tíz tudományos és 7 népszerű tudományos könyv írója, illetve szerkesztője, és szerkesztette A biológia aktuális problémái című könyvsorozat 35 kötetét. Tudományos érdeklődési területe a fejlődésbiológia és a szabályozási rendszerek, az utolsó 30 évben a hormonális rendszer egyed- és törzsfejlődése. Itt elsőként írta le a hormonális imprintinget, mely életreszólóan határozza meg az endokrin rendszer működését, és megfigyelte az immunrendszer belső hormonális hálózatát. Érdeklődési területének másik részét az ember biológiai és társadalmi mivolta közötti ütközések vizsgálata, okainak kiderítése és várható következményeinek feltérképezése teszi ki. Ennek eredménye volt három korábbi könyve (Ma és holnap, 1975; A modern ember biológiai paradoxonja, 1967; 1978; 1989; és a Gondolatok a biológiáról, 1984).

Hivatkozás: https://mersz.hu/csaba-biologikon//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero