Csaba György

Biologikon


Környezeti szteroidhatások – a laboratóriumi modell

A cigarettafüstben és az autók kipufogógázaiban, kémények füstjében jelen lévő benzpirén, metilkolantrén az aromás szénhidrogének közé tartozik. A lombtalanítók előállításakor szennyező anyagként vagy műanyagok elégésekor és fémipari melléktermékként szabadul fel a dioxin (TCDD). Ezen anyagok specifikus kötőhelye az Ach-receptor, de szteroidokhoz való szerkezeti hasonlóságuk révén a szteroidreceptor szupercsalád tagjaihoz is kapcsolódni tudnak, legalábbis a fejlődés kritikus stádiumaiban.
Patkánykísérletekben egyetlen magzati vagy újszülöttkori benzpirénkezelés életre szólóan jelentős mértékben redukálja számos szteroidreceptor-kötési képességét, miközben nem közömbös a nemi hormonok szintjére sem. Valószínűleg ennek köszönhetően megváltozik a felnőtt patkányok szexuális magatartása is, ugyanis a nőstény patkányok hímek iránti szexuális érdeklődése hatalmas mértékben csökken. A szteroidreceptorok hibás imprintálódása tehát a nemi működéseket befolyásoló rendszer egészének működését megzavarja. De hasonló hatású a dioxin is.
A szennyezőanyagok környezetünkben, elsősorban a levegőben és a vízekben, állandóan jelen vannak. Nemcsak a benzpirén és a dioxin, de a klórozott bifenilek (CB) és poliklórozott bifenilek (PCB), melyek növényvédő szerekként használatosak, vagy a rovarölő DDT. Ezek mind erősebben vagy gyengébben ösztrogénhatású anyagok. A laboratóriumi állatkísérletek alapján fel kellett, hogy merüljön káros hatásuk a vadon élő állatokra éppúgy, mint az emberre is.

Biologikon

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 703 7

Dr. Csaba György egyetemi tanár, az orvostudományok doktora 60 éve dolgozik a Budapesti Orvostudományi - ma Semmelweis - Egyetemen. 1971-1994-ig az egyetem Biológiai Intézetének igazgatója volt. Több mint 800 tudományos dolgozata jelent meg túlnyomórészt nemzetközi folyóiratokban és száznál több tudományos ismeretterjesztő cikket írt. Tíz tudományos és 7 népszerű tudományos könyv írója, illetve szerkesztője, és szerkesztette A biológia aktuális problémái című könyvsorozat 35 kötetét. Tudományos érdeklődési területe a fejlődésbiológia és a szabályozási rendszerek, az utolsó 30 évben a hormonális rendszer egyed- és törzsfejlődése. Itt elsőként írta le a hormonális imprintinget, mely életreszólóan határozza meg az endokrin rendszer működését, és megfigyelte az immunrendszer belső hormonális hálózatát. Érdeklődési területének másik részét az ember biológiai és társadalmi mivolta közötti ütközések vizsgálata, okainak kiderítése és várható következményeinek feltérképezése teszi ki. Ennek eredménye volt három korábbi könyve (Ma és holnap, 1975; A modern ember biológiai paradoxonja, 1967; 1978; 1989; és a Gondolatok a biológiáról, 1984).

Hivatkozás: https://mersz.hu/csaba-biologikon//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave