Csaba György

Biologikon


Egy kis hormon-biológia

Az antibébi-tabletta a női ivari ciklus hormonális szabályozásának alapelveit használja fel. Ennek lényege az, hogy az idegrendszeri központok szabályozása alatt működő agyalapi mirigy minden ivari ciklus első felében tüszőserkentő hormont termel, melynek hatására egy kezdetleges – petesejtet tartalmazó – tüszőben a petesejt megérik, miközben a tüsző is átalakul, és follikulushormont (ösztrogént) bocsát ki. Az ösztrogén utasítást ad a korábbi menstruáció alkalmával lelökődött méhnyálkahártya regenerációjára, miközben visszajelent az agyi központok felé, csökkentve ott a tüszőserkentő hormon termelődését (negatív visszacsatolás) és serkentve a sárgatestserkentő hormon termelődését. Egy kritikus hormonszinten bekövetkezik a petesejt kiszabadulása (ovuláció), ami lehetőséget teremt a megtermékenyülésre. A visszamaradó tüszőből kialakuló sárgatest – az ivari ciklus másik felében – egy másik nemi hormont, a progeszteront termeli, mely a méh nyálkahártyájának a megtemékenyített petesejt befogadására való alkalmasságát készíti elő. Eközben visszajelent az agyi központok felé, így ott a sárgatestserkentő hormon termelődését visszaszorítja, és lehetővé teszi a tüszőserkentő hormon fokozott megjelenését. Ez végül is – ha megtermékenyülés és a fejlődő pete beágyazódása (terhesség) nem történt meg –, a méhnyálkahártya lelökődéséhez vezet (menstruáció). Amennyiben a terhesség fellépett, a sárgatest és a külső magzatburok által termelt hormonok az agyi központok felé olyan visszajelzést adnak, mely nem engedi meg a következő ciklus megindulását, illetve további petesejt megérését és ovulációját. Ezáltal újabb terhesség nem következhet be. Az antibébi tabletta ez utóbbi lehetőséget használja ki, és terhességet jelent vissza, annak tényleges fennállása nélkül. Mindaddig tehát, amíg valaki a tablettákat szedi (a tabletta természetétől függően folyamatosan vagy szakaszosan) intenzív nemi élet mellett sem lesz terhes.
Mint az eddigiekből kiderült, a tablettás fogamzásgátlás alapfeltétele szintetikus szteroid hormonok folyamatos és tartós szervezetbe juttatása. E hormonok sejten belüli receptorok segítségével génszinten hatnak. Hatásuk éppen ezért erőteljes, és az elsődleges – közvetlen – hatásokon kívül ún. másodlagos hatásokkal (melyek később jelentkeznek) is számolni kell. Bár hatásuk döntően a nemi szférában mutatkozik meg, számos más szervrendszerben is befolyással rendelkeznek. Ennek következményeként fel lehetett tételezni kóros folyamatok fellépését, különösen, ha figyelembe vesszük az éveken, évtizedeken keresztül történő folyamatos alkalmazást.

Biologikon

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 703 7

Dr. Csaba György egyetemi tanár, az orvostudományok doktora 60 éve dolgozik a Budapesti Orvostudományi - ma Semmelweis - Egyetemen. 1971-1994-ig az egyetem Biológiai Intézetének igazgatója volt. Több mint 800 tudományos dolgozata jelent meg túlnyomórészt nemzetközi folyóiratokban és száznál több tudományos ismeretterjesztő cikket írt. Tíz tudományos és 7 népszerű tudományos könyv írója, illetve szerkesztője, és szerkesztette A biológia aktuális problémái című könyvsorozat 35 kötetét. Tudományos érdeklődési területe a fejlődésbiológia és a szabályozási rendszerek, az utolsó 30 évben a hormonális rendszer egyed- és törzsfejlődése. Itt elsőként írta le a hormonális imprintinget, mely életreszólóan határozza meg az endokrin rendszer működését, és megfigyelte az immunrendszer belső hormonális hálózatát. Érdeklődési területének másik részét az ember biológiai és társadalmi mivolta közötti ütközések vizsgálata, okainak kiderítése és várható következményeinek feltérképezése teszi ki. Ennek eredménye volt három korábbi könyve (Ma és holnap, 1975; A modern ember biológiai paradoxonja, 1967; 1978; 1989; és a Gondolatok a biológiáról, 1984).

Hivatkozás: https://mersz.hu/csaba-biologikon//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave