Csaba György

Biologikon


A szexuális szelekció technikái

A szexuális szelekció, az utód nemének megválasztása, vagy legalábbis az arra irányuló vágy, nem újkeletű jelenség. Már a Talmudban megtalálható a tanács: ha a nászágy észak-déli irányban helyezkedik el, az kedvez a fiú születésének. Németországban azt javasolták, hogy a nemző atya vigyen magával fejszét, ha fiút akar, vagy termékenyítsen száraz időben, miközben fúj a szél. Más népek azt tanácsolták, hogy a férfi viseljen csizmát az aktus közben, és hogy a nő se maradjon ki a nem szabályozásából, azt ajánlották, hogy viseljen férfiruhát az ágyban a nászéjszakán (!), vagy feküdjön a jobb oldalán közösülés közben. Nagyon kicsi a valószínűsége, hogy ezeknek a népi ajánlásoknak lett volna foganatja, de hasonlóan hatástalanok voltak a tudományos mezbe öltöztetett korai praktikák is, mint például a nő előírásszerű diétája, illetve a savas vagy lúgos közeg alkalmazása termékenyítés alkalmával, vagy diafragma használata az egyik nemű spermium ellen. Már nagyobb hatásfokkal volt alkalmazható a ciklus figyelembevétele, megfigyelték ugyanis, hogy az ovuláció közeli megtermékenyítés esetében gyakrabban születnek lányok, míg fiúk inkább akkor, ha a spermiumoknak sokat kell várakozniok a női ivarutakban. De megpróbáltak mesterségesen beavatkozni a folyamatba a nem megfelelő nemű spermiumok ellen képezett antitestekkel, vagy éppenséggel a gyermek nemét meghatározni kívánó (vagy arra kényszerített) nőt kezelték az ellentétes nemű spermium antigénnel, hogy csak a kívánt nemű spermium számára legyen szabad a pálya. Mindezek az eljárások, amellett, hogy egyesek közülük nem voltak veszélytelenek esetlegesen tartós hatásuk miatt, nem vezettek számottevő eredményre. Napjainkban viszont az anyában fejlődő utód neme korán meghatározható amniocentézissel, amikor a magzatvízből mintát vesznek és a benne lévő sejtek neme teljes bizonyossággal megállapítható, a külső magzatburokból (chorion) vesznek ki sejteket és ezekben vizsgálják azok nemét, illetve ultrahangvizsgálattal, amikor a látható nemi szervek alapján lehet a nemet diagnosztizálni. A nem megállapítása után kerülhet sor a nem kívánatos nemű embrió eltávolítására (művi abortusz). Van azonban már ennél kíméletesebb lehetőség is: a hímivarsejtek megtermékenyítés előtti nemek szerinti szétválogatása (prekoncepcionális szelekció) fluoreszcens festés és áramlási citométerben való osztályozás által és a kívánt nemű spermiummal való művi megtermékenyítés az anyában vagy lombikban. Ez utóbbi módszer megjelenése és szélesebb körű alkalmazhatósága az, ami a kérdés tárgyalását elsődlegesen szükségessé teszi.

Biologikon

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 703 7

Dr. Csaba György egyetemi tanár, az orvostudományok doktora 60 éve dolgozik a Budapesti Orvostudományi - ma Semmelweis - Egyetemen. 1971-1994-ig az egyetem Biológiai Intézetének igazgatója volt. Több mint 800 tudományos dolgozata jelent meg túlnyomórészt nemzetközi folyóiratokban és száznál több tudományos ismeretterjesztő cikket írt. Tíz tudományos és 7 népszerű tudományos könyv írója, illetve szerkesztője, és szerkesztette A biológia aktuális problémái című könyvsorozat 35 kötetét. Tudományos érdeklődési területe a fejlődésbiológia és a szabályozási rendszerek, az utolsó 30 évben a hormonális rendszer egyed- és törzsfejlődése. Itt elsőként írta le a hormonális imprintinget, mely életreszólóan határozza meg az endokrin rendszer működését, és megfigyelte az immunrendszer belső hormonális hálózatát. Érdeklődési területének másik részét az ember biológiai és társadalmi mivolta közötti ütközések vizsgálata, okainak kiderítése és várható következményeinek feltérképezése teszi ki. Ennek eredménye volt három korábbi könyve (Ma és holnap, 1975; A modern ember biológiai paradoxonja, 1967; 1978; 1989; és a Gondolatok a biológiáról, 1984).

Hivatkozás: https://mersz.hu/csaba-biologikon//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave