Csaba György

Biologikon


Orvosi és „társadalmi” szexuális szelekció

Az említett módszerek kidolgozásának orvosi szempontból túl nem becsülhető jelentősége van. Vannak ugyanis olyan – rendszerint súlyos – betegségek, melyek nemhez kötötten öröklődnek, mint például a vérzékenység, egyes izomsorvadások stb., így csak az egyik nemben jelennek meg, de ott nagyon nagy valószínűséggel. Ha a nem megválasztható, akkor még az abortusz sem elvetendő orvosilag, de még nagyobb jelentőségű, ha az ellentétes nemű embrió fizikai sérelme nélkül, csak az egészséges utódot eredményező (művi) megtermékenyítést engedjük meg. Nem véletlen tehát, ha az orvostársadalom éppúgy, mint a genetikai betegséggel sújtott szülők örömmel üdvözölték a lehetővé vált prekoncepcionális szelekciós eljárást. A probléma akkor jelentkezett, amikor az, ugyan orvosok által végrehajtva, de nem orvosi célra is felhasználást nyert, azért, mert valakik, akik ezt anyagilag is megengedhették maguknak (a vizsgálat és a megtermékenyítés mintegy 10 000 $-ba kerül), bár genetikai betegség nem fenyegetett, inkább az egyik nemű utódot akarták, mint a másikat. Másképpen fogalmazva: amikor az eljárás, amelyet az utódok betegségének elkerülésére dolgoztak ki, elért abba a fázisba, amikor az egyéni (önző) érdek kiszolgálójává vált. Ez az orvosi beavatkozások esetében egyáltalán nem ritka, azonban nem minden esetben von maga után szociális és etikai következményeket. Itt ez történt.
A százmilliós nőhiány Kínában nem elsősorban orvosi beavatkozás következménye, bár az orvosi ultrahang-diagnózis kétségtelenül szerepet játszhatott benne. Az abortuszokat nem feltétlenül orvos hajtotta végre, és e lányok többsége meg is született. Születés után (általában három napon belül) azonban megölték őket, és halvaszületésként jegyezték be az anyakönyvekbe. A brutális gyilkosságokhoz képest tehát az orvosi beavatkozás – még a művi abortusz is – kíméletesebb és humánusabb. Indiában a szex szelektív abortuszokat rendeletileg tiltották meg az állami kórházakban, de ezzel csak azt érték el, hogy virágzásnak indultak a magánklinikák, amelyekben elvégezték az amniocentézist, majd kívánságra az abortuszt is. Az állam tehát megtakarította, illetve áthárította a költségeket és lecsillapította háborgó lelkiismeretét, miközben a probléma nem oldódott meg. A nőhiányos férfitúlsúly ugyanakkor ezekben az országokban növeli a nemi erőszak előfordulását és a prostitúciót, felveri a mennyasszonyok árát, lazítja az erkölcsöket (poliandria) és könnyen vezethet szociális zűrzavarhoz. Várható, hogy a homoszexualitás elfogadottsága (pozitív hatás) és mértéke (negatív hatás) is növekszik a tömegméretekben nőhiányos országokban.

Biologikon

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 703 7

Dr. Csaba György egyetemi tanár, az orvostudományok doktora 60 éve dolgozik a Budapesti Orvostudományi - ma Semmelweis - Egyetemen. 1971-1994-ig az egyetem Biológiai Intézetének igazgatója volt. Több mint 800 tudományos dolgozata jelent meg túlnyomórészt nemzetközi folyóiratokban és száznál több tudományos ismeretterjesztő cikket írt. Tíz tudományos és 7 népszerű tudományos könyv írója, illetve szerkesztője, és szerkesztette A biológia aktuális problémái című könyvsorozat 35 kötetét. Tudományos érdeklődési területe a fejlődésbiológia és a szabályozási rendszerek, az utolsó 30 évben a hormonális rendszer egyed- és törzsfejlődése. Itt elsőként írta le a hormonális imprintinget, mely életreszólóan határozza meg az endokrin rendszer működését, és megfigyelte az immunrendszer belső hormonális hálózatát. Érdeklődési területének másik részét az ember biológiai és társadalmi mivolta közötti ütközések vizsgálata, okainak kiderítése és várható következményeinek feltérképezése teszi ki. Ennek eredménye volt három korábbi könyve (Ma és holnap, 1975; A modern ember biológiai paradoxonja, 1967; 1978; 1989; és a Gondolatok a biológiáról, 1984).

Hivatkozás: https://mersz.hu/csaba-biologikon//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave