Csaba György

Biologikon


A szexuális szelekció lehetséges előnyei

A kíméletes szexuális szelekció orvosi előnyeiről már volt szó. Nem lehet azonban szó nélkül elmenni lehetséges szociális előnyei mellett sem. Ugyanis valóban lehetőséget teremt a több gyermeket vállaló szülők esetében a nemi arány kiegyensúlyozódására és ezáltal a harmonikusabb családi életre. Szemben Kína és India példájával, Európában és az Egyesült Államokban a szülők 55–62%-a szexszelekciós módszerrel leányutódhoz kívánna jutni (lásd alább a táblázatot), tehát a nőket érő diszkriminációs hátrány itt nem mutatkozik meg. Egyes kutatók kifejezetten előnyösnek tartanák a preszelekciót azzal a feltétellel, hogy csak ott engedjék meg, ahol az egyik nemű gyermek van túlsúlyban. Persze a fentebb említett – karakterben, illetve az anyában és a testvéreknél mutatkozó – hátrányok ekkor is felléphetnek. Ami pedig a nagy népességű és fiúcentrikus nemzeteket illeti, ott a módszer a csak leányok szülése miatt megvetett nőt hozzásegíthetné a megbecsültebb státushoz. Emellett itt az is szempont lehet, hogy ahol kevés a nő, ott annak értéke, így a női nem presztizse növekszik.
Az utód nemére vonatkozó igény (%) különböző szülőpárok esetében Liu és Rose (1995) után:
 
fiút akar
lányt akar
összes szülőpár átlaga
83
17
európai párok
45
55
indiai párok
98,92
1,08
kínai párok
88,9
11,1

Biologikon

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 703 7

Dr. Csaba György egyetemi tanár, az orvostudományok doktora 60 éve dolgozik a Budapesti Orvostudományi - ma Semmelweis - Egyetemen. 1971-1994-ig az egyetem Biológiai Intézetének igazgatója volt. Több mint 800 tudományos dolgozata jelent meg túlnyomórészt nemzetközi folyóiratokban és száznál több tudományos ismeretterjesztő cikket írt. Tíz tudományos és 7 népszerű tudományos könyv írója, illetve szerkesztője, és szerkesztette A biológia aktuális problémái című könyvsorozat 35 kötetét. Tudományos érdeklődési területe a fejlődésbiológia és a szabályozási rendszerek, az utolsó 30 évben a hormonális rendszer egyed- és törzsfejlődése. Itt elsőként írta le a hormonális imprintinget, mely életreszólóan határozza meg az endokrin rendszer működését, és megfigyelte az immunrendszer belső hormonális hálózatát. Érdeklődési területének másik részét az ember biológiai és társadalmi mivolta közötti ütközések vizsgálata, okainak kiderítése és várható következményeinek feltérképezése teszi ki. Ennek eredménye volt három korábbi könyve (Ma és holnap, 1975; A modern ember biológiai paradoxonja, 1967; 1978; 1989; és a Gondolatok a biológiáról, 1984).

Hivatkozás: https://mersz.hu/csaba-biologikon//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave