Valószínűleg nagyon kevés nő nem tud arról, hogy a dohányzás és az alkohol fogyasztása károsítja a magzatot. Nem biztos azonban, hogy ismerik a részleteket is. Például azt, hogy az Egyesült Államokban évente mintegy háromnegyedmillió olyan gyermek születik, akiknek anyja a terhesség alatt alkoholizált (ez azt is jelenti, hogy mintegy a terhes nők háromnegyede fogyaszt alkoholt terhessége alatt). Azt talán sokan tudják, hogy ennek legfeltűnőbb következménye a – szerencsére csak súlyosabb alkoholfogyasztásnál jelentkező – magzati alkoholszindróma, ami együtt jár mentális retardációval és bizonyos testi jelekkel (például kisfejűséggel és arcfejlődési zavarokkal), de kevésbé tudják azt, hogy a kisebb mértékű alkoholfogyasztás is zavarokat okozhat a növekedésben, intelligenciában és magatartásban. Nem tudják, hogy ilyenkor a normálisnak látszó intelligencia mellett is lehetnek zavarok a helyzetfelismerésben és a megismert jelenségek általánosításában, ezáltal abban, hogy a személyes múlt hogyan befolyásolja a személyes jövőt. Nincsenek tisztában azzal, hogy az alkohol iránti magzati érzékenység a genetikai alaptól függően eltérő, és kevés alkohol is súlyos zavarokat válthat ki. Nem tudják azt sem, hogy a terhesség alatti dohányzás tehető felelőssé a kis súlyú újszülöttek 25 százalékáért, a csecsemőhalálozások 10 százalékáért és a mentális retardációk jelentős részéért, ezek mellett olyan kisebb (?) elváltozásokért, mint az elmaradás a matematikai készségben, intelligenciában stb. Hasonló a helyzet a kábítószerek esetében is. Bár valószínűleg azt a laikusok is feltételezik, hogy a terhesség alatti kábítószerezés nem lehet üdvös a magzat számára, csak kevesek által tudott, hogy az enyhe drognak tartott marihuana, melynek engedélyezéséért az emberi szabadságjogok nevében harcolnak, mennyire érzékenyítí a magzatot a felnőttkori keménydrogozásra, illetve milyen súlyos magatartási zavarokat (figyelmetlenséget és hiperaktivitást, impulzivitást és aggresszivitást, depressziót) okozhat, azaz miben nyilvánul meg felnőttkorra a magzatkori imprinting (bevésődés).

Ha mindezeket nem ismerné is az anya, azt fel kellene fognia, hogy vannak dolgok, melyek árthatnak a magzatának. Ha ez mégsem tudatosodik, annak valószínűleg súlyos okai vannak, például a nők emancipációja. Az emancipáció ugyanis nemcsak a korábban a férfiak számára biztosított lehetőségek megnyílását tette lehetővé a nők számára, hanem magával hozta azt a terhelést is, ami korábban csak a férfiakat nyomasztotta, légyen ez fizikai igénybevétel vagy a társadalmi részvétellel járó stresszhatás. Az esetek jelentékeny részében ma a nő terhelése a férfiakénál nagyobb, figyelembe véve a családi terhelést is. Ennek oldását szolgálhatja az alkohol, mely gyakorta válik társasági élvezeti szerből idegrendszeri szükségletté. Valószínűleg ennek köszönhető, hogy csak a nők egynegyede hagy fel a dohányzással, és mindössze 13 százaléka az alkoholizálással, amikor kiderül, hogy gyermeket vár. A terhesség ugyanis, bár élettanilag a korábbitól eltérő állapotba helyezi az anyát, korábbi társadalmi, illetve családi helyzetét és a rá nehezedő nyomást nem változtatja meg.