Csaba György

Biologikon

GONDOLATOK A JELEN ÉS A JÖVŐ NÉPESEDÉSI PROBLÉMÁIRÓL

Miközben a világ népessége hatalmas mértékben növekszik, egyes országok, így például hazánk lakosságának száma fokozatosan csökken. Sokak számára úgy tűnik, mindkét esemény okot ad a riadó megfújására. Éppen ezért időszerűnek látszik megvizsgálni, milyen tényezők befolyásolják az ezredfordulóig a népesség alakulását.

A fejlődés evolúciós szintű alakítói a mutáció és a szelekció. Az emberi faj valószínűleg egy hatalmas méretű mutáció eredményeként jött létre, mely a kromoszómaszám 48-ról 46-ra való redukcióját is létrehozta. Egy ilyen típusú mutáció fellépése, mint amilyen az ember evolúciójának előidézője volt, ma már nem várható. Ugyanakkor apró mutációk nagy számban fordulnak elő.

A szelekció – evolúciós szinten – válogat az adott populációban a mutációk között. Ez teszi lehetővé az új variánsok fennmaradását és génjeinek továbbadását – ha azok az adott környezeti körülményekhez jobban tudnak alkalmazkodni – vagy pusztulását is, ha azt nem tudják megtenni. Tehát a szelekció az adott populáció minőségét az egyedre hatva változtatja meg. Az embernél a szelekció lehetőségei sokkal korlátozottabbak, mint az állatvilágban, mert az ember tevékenységének túlnyomó része a szelekció kiküszöbölésére irányul, és ebben jelentős sikereket is ér el.

Természetes körülmények között a szelekció segíti a fajt a környezethez való alkalmazkodásban, ami az utódgenerációkban a faj folyamatos tökéletesedésének látszatát kelti. Az ember viszont a szelekció hatásait kiküszöbölve vagy korlátozva csak eszközeiben válik folyamatosan tökéletesebbé, de szervezetileg nem, s ezért egyre védtelenebb lesz. Így az adott populáció a szaporodás mellett minőségileg degenerálódik. A szelekció elleni védelem tehát az egyed számára előnyös (mert életben tartja), ugyanakkor a faj szempontjából negatív jellegű. Elképzelhető, hogy az ember további fejlődése kizárólag az eszközeire átruházott evolúcióban és az eszközök szelekciójában mutatkozik majd meg, így az eszközök az ember kihelyezett részeinek tekinthetők. Ez esetben a biológiai és műszaki-tudományos kategória összefonódik, és az emberi populáció jövője csak a kettő együttes értékelésével határozható meg.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 703 7

Orvostudomány Semmelweis Kiadó könyvei

Dr. Csaba György egyetemi tanár, az orvostudományok doktora 60 éve dolgozik a Budapesti Orvostudományi - ma Semmelweis - Egyetemen. 1971-1994-ig az egyetem Biológiai Intézetének igazgatója volt. Több mint 800 tudományos dolgozata jelent meg túlnyomórészt nemzetközi folyóiratokban és száznál több tudományos ismeretterjesztő cikket írt. Tíz tudományos és 7 népszerű tudományos könyv írója, illetve szerkesztője, és szerkesztette A biológia aktuális problémái című könyvsorozat 35 kötetét. Tudományos érdeklődési területe a fejlődésbiológia és a szabályozási rendszerek, az utolsó 30 évben a hormonális rendszer egyed- és törzsfejlődése. Itt elsőként írta le a hormonális imprintinget, mely életreszólóan határozza meg az endokrin rendszer működését, és megfigyelte az immunrendszer belső hormonális hálózatát. Érdeklődési területének másik részét az ember biológiai és társadalmi mivolta közötti ütközések vizsgálata, okainak kiderítése és várható következményeinek feltérképezése teszi ki. Ennek eredménye volt három korábbi könyve (Ma és holnap, 1975; A modern ember biológiai paradoxonja, 1967; 1978; 1989; és a Gondolatok a biológiáról, 1984).

Hivatkozás: https://mersz.hu/csaba-biologikon//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero