Csaba György

Biologikon

A szelekció gátlása

Az ivarosan szaporodó élőlényeknél az alkalmazkodásban a mutáció mellett a változékonyságnak is jelentős szerepe van. Ez azt jelenti, hogy a gének kombinációjának hatására óriási a variációs lehetőség, és emiatt az adott fajban az élőlények igen különbözőek lesznek. Ezt a különbséget a vadon élő állatok között a szelekció korlátok közé szorítja és uniformizálja, mivel az adott populáció azonos – és többé-kevésbé kegyetlen – körülmények között él, és az azonos követelményekkel lép fel. Domesztikált körülmények között, illetve az ember esetében a variációs lehetőség nő, amit az ember éppen a szelekció gátlásával tesz lehetővé. Ugyanakkor a még meglevő szelekció a variánsok között is válogatni képes, ezáltal a népesség összetételét jelentős mértékben befolyásolhatja.

A kérdés természetesen az, hogy az ember esetében beszélhetünk-e egyáltalán szelekcióról? Úgy tűnik, hogy igen. Ugyanakkor ez a szelekció nem felel meg a darwini természetes szelekciónak, mert az ember ezt megváltoztatta, ezért fejlődési irányokat csak rövidebb időszakokra alakít ki, mivel a környezet is rendkívül nagy mértékben és gyorsan változó. Ezért evolúciós hatása nincs, de a populáció minőségének összetételében már megmutatkozik.

A környezeti feltételek az emberiség egészét figyelembe véve rendkívül eltérőek, ezért a szelekciós hatásra létrejövő változásokat népenként, illetve országonként kell figyelembe venni. Ha ezt tesszük, megállapíthatjuk, hogy egy adott országban az életfeltételek, az adott ország eltartóképessége, törvényei és normái alakítják a populációt. Ezzel létrejön a szelekciónak egy mesterséges típusa akkor is, ha ez akaratunktól függetlenül, nem szándékosan történik meg.

Az emberi antiszelekciós tevékenység sikeresnek mondható: legalábbis ami az emberiség létszámát illeti. Egy-két millió évvel ezelőtt 1 km2-en 40–100 vadászó-gyűjtögető ember élt. Időszámításunk kezdetén mintegy 250 millió ember élhetett a Földön. A 18. sz. közepén már közel 800 millió, e század elején már több mint 1,5 milliárd a lakosság száma. Jelenleg a népesség létszáma megközelíti a 6 milliárdot is. Míg az állatvilágban a populációk létszáma lényegében stabilnak tekinthető (melyet a táplálkozási láncban való részvétel alapvetően megszab), addig az ember a szelekció gátlásával ettől függetlenítette magát.

A természetes szelekció valamikor az emberi fajban is alakította a populáció mennyiségét. A fajon belüli hatalmi pozíciók megszerzéséért folyó harcok (háborúk) azonban ugyanúgy beleszóltak a népesség alakulásába, mint a természeti katasztrófák (árvizek, vulkanikus tevékenység stb.), a csecsemőhalandóság és a járványok.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 703 7

Orvostudomány Semmelweis Kiadó könyvei

Dr. Csaba György egyetemi tanár, az orvostudományok doktora 60 éve dolgozik a Budapesti Orvostudományi - ma Semmelweis - Egyetemen. 1971-1994-ig az egyetem Biológiai Intézetének igazgatója volt. Több mint 800 tudományos dolgozata jelent meg túlnyomórészt nemzetközi folyóiratokban és száznál több tudományos ismeretterjesztő cikket írt. Tíz tudományos és 7 népszerű tudományos könyv írója, illetve szerkesztője, és szerkesztette A biológia aktuális problémái című könyvsorozat 35 kötetét. Tudományos érdeklődési területe a fejlődésbiológia és a szabályozási rendszerek, az utolsó 30 évben a hormonális rendszer egyed- és törzsfejlődése. Itt elsőként írta le a hormonális imprintinget, mely életreszólóan határozza meg az endokrin rendszer működését, és megfigyelte az immunrendszer belső hormonális hálózatát. Érdeklődési területének másik részét az ember biológiai és társadalmi mivolta közötti ütközések vizsgálata, okainak kiderítése és várható következményeinek feltérképezése teszi ki. Ennek eredménye volt három korábbi könyve (Ma és holnap, 1975; A modern ember biológiai paradoxonja, 1967; 1978; 1989; és a Gondolatok a biológiáról, 1984).

Hivatkozás: https://mersz.hu/csaba-biologikon//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero