Csaba György

Biologikon

A populációs áramlások következménye

Izolált közösségekben a kényszerű helyzet vagy a társadalmi szokások következtében gyakori a beltenyésztés. Rokonházasságok köttetnek, ami a közös génállomány miatt kedvezőtlen, mert nagyobb a valószínűsége a mutáció következtében létrejött génhibák megjelenésének. A hibás receszszív gének párba kerülésének valószínűsége nagyobb, ezáltal a közösségben a degeneráció is nagyobb mértékű. A beltenyésztés egyik legjellemzőbb formája az unokatestvérek közötti házasságkötés, ami az elmúlt időszakban egyáltalán nem volt ritka. Egyes indiai nagyvárosokban megközelítette a 13%-ot, míg egyes brazil falvakban a 20%-ot is. A beltenyésztés bizonyos társadalmi rétegeken –, illetve egyes közösségeken belül (faluban) – volt nagy. Bár a kiváló jellegek nagyobb mértékű megjelenése is együtt járhat a beltenyésztéssel, a jellemző kép mégis a kóros állapotok felhalmozódása volt. Ezen túlmenően, a közös génállomány feldúsulása egy adott szűk populáción belül a variációs lehetőségeket beszűkíti, és így a környezet változásaihoz való alkalmazkodóképességet is rontja.

Napjainkban világméretű az országok közötti és az egyes országokban belüli populációk vándorlása, keveredése. A falvak közösségeinek fellazulásával, a városokba vándorlással, a megapoliszok kialakulásával a keveredés egyre nagyobb mértékűvé válik. Hazánkban ezt még nagyobb mértékben fokozta a korábban meglehetősen merev osztályviszonyok fellazulása és a demokratizálódási folyamat. Ez különösen a fiatalok körében okozott jelentős mértékű keveredést. Mindehhez hozzájárul az idegenforgalom is (és az ily módon keletkező, házasságokon kívüli kapcsolat), mely még távolabbi gének bekeveredését tette lehetővé. Ez nem biztos, hogy felülmúlja, mindenesetre színesebbé teszi azt a génkeveredést, melyet korábban a háborúk, megszállások eredményeztek.

A gének keveredése növeli a variációs szélességet. Éppen ezért a már említett – hazánkban is bekövetkezett keveredések örvendetesnek mondhatók akkor is, ha ezek a bizonyos mértékig egyenirányított struktúrákat fellazították. Mivel a szelekció iránya a jelen korban változó, fontosabbnak tűnik ehhez a változó irányhoz való nagyobb alkalmazkodóképesség.

A szocialista országok a kapitalista országoktól eltérő helyzetet foglaltak el a génkeveredés vonatkozásában. Miközben a szocialista országokba való betelepülés ugyancsak szórványos volt, addig ezen országokból (így hazánkból is) a kitelepülés megnövekedett, ami más országok vérfrissítését segítette. Közben a hazai populáció variációs szélessége csökkent, sőt, figyelembe véve, hogy az elvándorlás és az új helyen való beilleszkedés éppen a jó adaptációs képességet bizonyította, kissé minőségileg is rontotta. Mostanra hazánk befogadóvá is vált, és ez a vérkeveredésnek kedvez.

Miközben az elszigetelődések világszerte és országszerte felbomlottak, legalábbis a gazdaságilag fejlett országokban, bizonyos tényezők miatt (bőrszín, szigorú, elsősorban vallási tradíciók) izolációk maradtak fenn a nagyobb közösségen belül. E szubpopulációk rendszerint speciális szubkultúrában élnek, és ezért az értékorientáció miatt kialakult szelekciós nyomást is eltérően érzékelik. Az izolátum, miközben speciális szaporodási szokásait megtartja, a rá jellemző génkészletet gyakorlatilag külső behatás nélkül adja tovább. Ez egy adott szubpopulációban (a lélekszámnak a teljes populációénál esetleg sokkal nagyobb növekedése ellenére is) a génkészlet kisebb mértékű alkalmazkodóképességét hozza magával.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 703 7

Orvostudomány Semmelweis Kiadó könyvei

Dr. Csaba György egyetemi tanár, az orvostudományok doktora 60 éve dolgozik a Budapesti Orvostudományi - ma Semmelweis - Egyetemen. 1971-1994-ig az egyetem Biológiai Intézetének igazgatója volt. Több mint 800 tudományos dolgozata jelent meg túlnyomórészt nemzetközi folyóiratokban és száznál több tudományos ismeretterjesztő cikket írt. Tíz tudományos és 7 népszerű tudományos könyv írója, illetve szerkesztője, és szerkesztette A biológia aktuális problémái című könyvsorozat 35 kötetét. Tudományos érdeklődési területe a fejlődésbiológia és a szabályozási rendszerek, az utolsó 30 évben a hormonális rendszer egyed- és törzsfejlődése. Itt elsőként írta le a hormonális imprintinget, mely életreszólóan határozza meg az endokrin rendszer működését, és megfigyelte az immunrendszer belső hormonális hálózatát. Érdeklődési területének másik részét az ember biológiai és társadalmi mivolta közötti ütközések vizsgálata, okainak kiderítése és várható következményeinek feltérképezése teszi ki. Ennek eredménye volt három korábbi könyve (Ma és holnap, 1975; A modern ember biológiai paradoxonja, 1967; 1978; 1989; és a Gondolatok a biológiáról, 1984).

Hivatkozás: https://mersz.hu/csaba-biologikon//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero