Az ember szelekciógátló tevékenysége elősegíti a génszinten károsodottak megmaradását. A negatív irányú mutánsok tehát nem szelektálódnak ki, és eljutnak a szaporodásképes korig, amikor a génjeiket továbbadhatják. Ennek egyenes következménye, hogy a populáció genetikai terheltsége nő, és ugyancsak hatalmas mértékben nő azok száma, akik csak megfelelő beavatkozással tarthatók életben. A genetikailag károsodottak ugyanis többféle módon maradnak fenn. Az egyik mód, hogy egy nagy beavatkozással (pl. műtéttel) fenotípusukban normálissá alakítják őket, miközben génjeikben továbbra is hordozzák a kórt. A másik mód, hog rendszeres gyógyszerszedéssel maradnak egészségesek. Az első példája lehet a nyúlajak-farkastorok, mely műtéttel javítható, és bár az egyén számára megoldást jelent, a géneket továbbadja. Másik példa lehet a cukorbetegség (diabetes), melynek kezelése megoldott és általában egész életen át tart. Bár az elmondottak önmagukban is azt jelentik, hogy a génszinten károsodottak száma nő a populációban, ehhez még hozzájárul a fokozott mutációs gyakoriság is, amely a hibás géneket a korábbinál nagyobb mértékben állítja elő. Ez az ember műszaki, orvosi és környezetszennyező tevékenységének (mutagén vegyszerek, ionizáló sugárzások alkalmazása stb.) egyenes következménye. Lehetségesnek tűnik, hogy a gének random módon, egyenletes gyakorisággal változnak meg. Lehetnek azonban különlegesen érzékeny gének, melyek mutagén hatásra gyakrabban reagálnak, így egyes betegségek kerülnek előtérbe. Másrészt a technika és az orvostudomány eredményei e szelekció szempontjából közömbössé tehetnek egyes – korábban negatív vagy pozitív szelekciós értékű – géneket, így ezek is random módon szaporodnak tovább.

Egyes nézetek szerint az emberiség a populációs öngyilkosság felé halad, történjék ez akár nukleáris háborúval, éhinséggel vagy akár környezetszennyezéssel. Mások szerint az emberi intelligencia mindezt elkerülhetővé teszi. E dolgozat írója hajlik afelé, hogy utóbbiaknak van igazuk, és ebben a jelenkor egyes fejleményei is megerősítik. Éppen ezért minden, a demográfiai problémákkal kapcsolatban cselekvőképes ember figyelmébe a hosszú távú gondolkodást ajánlja.