Csaba György

Biologikon

A tudományos támogatás elosztásának rendszere

A tudományos támogatásra juttatott összeg hazánkban abszolút és relatív értelemben is kevés. Így fontos lenne, hogy olyan témák kerüljenek jelentősebb támogatásra, melyektől komoly, nemzetközileg is elfogadott eredmény várható, és melyekben a verejtékezés helyett az ész, az intuíció, a szellemi munka dominál. Ezt biztosítaná a támogatások elosztásának rendszere. Az ún. pályázati módszer erre kiváló volna, ha az elbírálások megfelelően történnének meg. A jelenleg szokásos pályázati rendszer azonban rendkívül sok szubjektivitásra ad alkalmat.

Nyilvánvalónak tűnik, hogy sokkal több téma válik elfogadhatóvá, mint amennyi támogatáshoz juthat. Ha ez így van, akkor azok döntik el, hogy a sok „alkalmas” közül melyik kapjon támogatást, akik a döntéshozó bizottságban ülnek. Az objektív elbírálási rendszer csak az lehet, ha minél több, az adott tudomány területén jártas bíráló vizsgálja meg a pályázatokat, és véleményét pontértékben fejezi ki. Így a pontok sorba rakásával – felülről lefelé haladva – el lehet dönteni, hol az a határ, ami még támogatható, és hol van, amikor már nem. Ez, ha lehetetlenné nem is teszi, de kevésbé engedi meg, hogy a döntéshozók „sugárzásában” levők jussanak hozzá – esetleg érdemtelenül – a támogatásokhoz, és biztosíthatja, hogy a megfelelő témák kapjanak segítséget. Ezeket a módszereket a nyugati országokban mindenütt bevezették már, éppen ezért itt is lényeges lemaradásban vagyunk. Ami jelen pillanatban történik, az csak látszatobjektivitás, amely semmiképpen sem segíti elő a kiemelkedő teljesítmények létrejöttét.

A bírálatnak az adott témát és az adott személyt kell érinteni, és a kettő együttesen szolgáltatja a garanciát arra, hogy az anyagi támogatás nem vész el. A személy esetében azonban nagyon nehéz megállapítani, hogy milyen is a tudományos teljesítménye és a tudományos rangja. Ez utóbbival különösen vigyázni kell, mivel a hazai rangot a már elmondottak befolyásolják, míg a nemzetközi rangot úgy mérik, hogy milyen külföldi tudományos társaság, akadémia stb. tagja, holott itt megint a circulus vitiosus kerül előtérbe: valakinek hazai tudománypolitikai-társadalmi funkciójából kifolyólag adják meg a nemzetközi társasági tagságokat és kitüntetéseket, és utána ezt úgy ismerjük el, mintha a tudományos tevékenységét honorálták volna. Nyilvánvaló tehát, hogy a nemzetközi rangot csak az adott tudományterületen végzett munka valódi nemzetközi elismertsége szabhatja meg, nem pedig az adott személy itthoni tudománypolitikai-társadalmi tevékenységének kijáró – akár nemzetközi – hódolat.

A probléma nem jelentéktelen, mert a támogatások hazai rendszerében pénzt jelent. Ha tehát a tudós és a tudománypolitikus nem különül el kellőképpen az elbíráláskor egymástól, akkor a tudományos támogatás nagyobb része a tudomány-szervezéssel foglalkozók nyomvonalába – árnyékába – ömlik, holott nem biztos, hogy éppen ők, illetve követőik tudják legjobban felhasználni. Ha az előjogokat nem tudományos eredményeik alapján kapták meg, akkor az előjogok – rangok – a tudományos teljesítményben nem fognak megnyilvánulni.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 703 7

Orvostudomány Semmelweis Kiadó könyvei

Dr. Csaba György egyetemi tanár, az orvostudományok doktora 60 éve dolgozik a Budapesti Orvostudományi - ma Semmelweis - Egyetemen. 1971-1994-ig az egyetem Biológiai Intézetének igazgatója volt. Több mint 800 tudományos dolgozata jelent meg túlnyomórészt nemzetközi folyóiratokban és száznál több tudományos ismeretterjesztő cikket írt. Tíz tudományos és 7 népszerű tudományos könyv írója, illetve szerkesztője, és szerkesztette A biológia aktuális problémái című könyvsorozat 35 kötetét. Tudományos érdeklődési területe a fejlődésbiológia és a szabályozási rendszerek, az utolsó 30 évben a hormonális rendszer egyed- és törzsfejlődése. Itt elsőként írta le a hormonális imprintinget, mely életreszólóan határozza meg az endokrin rendszer működését, és megfigyelte az immunrendszer belső hormonális hálózatát. Érdeklődési területének másik részét az ember biológiai és társadalmi mivolta közötti ütközések vizsgálata, okainak kiderítése és várható következményeinek feltérképezése teszi ki. Ennek eredménye volt három korábbi könyve (Ma és holnap, 1975; A modern ember biológiai paradoxonja, 1967; 1978; 1989; és a Gondolatok a biológiáról, 1984).

Hivatkozás: https://mersz.hu/csaba-biologikon//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero