Csaba György

Biologikon


A következmények

A magyar tudomány eredményei jelenleg is elismertek, és előkelő helyet foglalunk el a nemzetközi tudományos rangsorban. Ez annak köszönhető, hogy a nehézségek és folytonos restrikciók ellenére kitermelődtek azok a kutatók, akiknek a tudomány művelése nem foglalkozás, hanem hivatás. E kutatók egy része még a hibás mechanizmusok érvényesülése előtt szánta el magát e feladatra, és kisugárzásuk olyan mértékű volt, hogy ez a következő tudósgenerációt is befolyásolta. Ennek ellenére nem szabad azt hinnünk, hogy 40 év kontraszelekciós nyomása nem nyomja rá bélyegét tudományos eredményességünkre, és hogy ennek jövőre szóló kihatásaira nem kell számítani. A versenyhelyzet hiánya vagy inkább kilátástalansága igen sok kutatót keserített el, és ezek egy része külföldön vigasztalódott, míg aki itthon maradt, annak kedveszegettsége eredményességének – vagy éppen eredménytelenségének – fokában mutatkozott meg. A kutatók számottevő része vált szkeptikussá, megváltoztathatatlannak híve a politikai hierarchia által kialakított „érdemi és gazdasági” rangsort. Kiváló ötletekkel rendelkező kutatók ideái feneklettek meg azon, hogy magasan honorált eredménytelenek birtokolták a számukra hozzáférhetetlen műszereket, melyek a bizonyításhoz kellettek volna.
Az a kevés fiatal, aki a kutatói hivatást szépnek találta és megfelelően képezte magát, nyitott szemmel járva a világot, észre kellett hogy vegye a visszásságokat, emiatt itthon megszerzett tudását vagy külföldre vitte, vagy „itt úgysem lehet semmit tenni” felkiáltással jövedelmezőbb pályán kamatoztatta képességeit. A fiatalok egy más, képességekben talán kevésbé gazdag vagy jellemben kevésbé állhatatos csoportja megpróbálta utánozni a „kiválasztottakat”, egyszerre biztosítva ezzel saját sikerét és a politikailag támogatott hierarchia utánpótlását. A torzulás tehát tovább öröklődött. Emellett, természetesen maradtak olyanok is – ha nem is túl sokan –, akik a rögös utat választva valóban a tudomány igazi szolgálói lettek, miközben a nem ok nélkül megfutamodottak helyét egyre inkább a tudományt nem hivatás-, de foglalkozásszerűen űzők népesítették be. Mindez azonban – valószínűleg – csak a jéghegy csúcsa. A tudománypolitikában – éppúgy, mint az oktatáspolitikában – elkövetett hibák csak hosszú idő után fejtik ki hatásukat. Ha ma megtörténnék az átalakítás, a következmények felszámolása akkor is évtizedeket igényelne. Az átalakításnak azonban semmi jele.
***
Valamely ország tudományos életében az egész országra jellemző hibák csapódnak le, miért is volna a tudomány és még inkább a tudománypolitika kivételes jelenség. Az elmondottak azt szándékoznak bizonyítani, hogy a probléma nem elsősorban az egyes emberekkel van, hanem a mechanizmusokkal, amelyek azonban az intézmények működését és az azokban részt vevő emberek személyiségét és cselekedeteit determinálják. A mechanizmusok ismerete és ismeretük alapján a következtetések levonása tehát a tudományban is elsőrendű fontosságú, annál is inkább, mert a tudomány „hogyléte” messzemenően befolyásolja az ország jelenét, jövőjét és állampolgárainak közérzetét. A fentebb elmondottak a tudománnyal kapcsolatos mechanizmusokról a vélemények közül csak egyet reprezentálnak – és azt sem teljességében – e sorok írójáét. Éppen ezért, szemben az általa is művelt tudomány egzaktságával, e vélemény minden objektivitásra törekvése mellett is egyéni. Vita alapján kristályosodhat ki azonban az az álláspont, mely a bemerevedett struktúrákat mozgásba hozza, és az „államilag szavatolt” biztonság langyos vize helyett a tudományos életben is nélkülözhetetlen reális és szabad versenyhelyzetet provokál.

Biologikon

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 703 7

Dr. Csaba György egyetemi tanár, az orvostudományok doktora 60 éve dolgozik a Budapesti Orvostudományi - ma Semmelweis - Egyetemen. 1971-1994-ig az egyetem Biológiai Intézetének igazgatója volt. Több mint 800 tudományos dolgozata jelent meg túlnyomórészt nemzetközi folyóiratokban és száznál több tudományos ismeretterjesztő cikket írt. Tíz tudományos és 7 népszerű tudományos könyv írója, illetve szerkesztője, és szerkesztette A biológia aktuális problémái című könyvsorozat 35 kötetét. Tudományos érdeklődési területe a fejlődésbiológia és a szabályozási rendszerek, az utolsó 30 évben a hormonális rendszer egyed- és törzsfejlődése. Itt elsőként írta le a hormonális imprintinget, mely életreszólóan határozza meg az endokrin rendszer működését, és megfigyelte az immunrendszer belső hormonális hálózatát. Érdeklődési területének másik részét az ember biológiai és társadalmi mivolta közötti ütközések vizsgálata, okainak kiderítése és várható következményeinek feltérképezése teszi ki. Ennek eredménye volt három korábbi könyve (Ma és holnap, 1975; A modern ember biológiai paradoxonja, 1967; 1978; 1989; és a Gondolatok a biológiáról, 1984).

Hivatkozás: https://mersz.hu/csaba-biologikon//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave