Csaba György

Biologikon

Selye János, a kutató ember

Selye Jánosnak a kutatás volt az élete. Amikor már Kanadában az intézet vezetője volt, akkor is napi 12 órát dolgozott, és hétvégeken is mindig meg lehetett találni intézetében. Állandóan körül volt véve tanítványokkal, akiket bevezetett a tudományba, és segített előrejutásukban, ha arra érdemesek voltak. Elfogadta és feldolgozta mások érveit, és megmagyarázta saját álláspontját, ha azok ellentétesek voltak vitapartneréével. Nemcsak a beszélgetések közben tanította a kutatást, de megírta Álomtól a felfedezésig című nagyszerű könyvét, melyből a kutatópalánták (de a laikusok is) megismerhették a kutatás csínját-bínját, módszertanát, szépségeit és buktatóit. Ez a könyv unikum a maga nemében, talán csak a Nobel-díjas neuroanatómus Santiago Ramon y Cajal „Tudományos kutatásra vezérlő kalauz”-a hasonlítható hozzá, azonban ez egyrészt régebbi, másrészt egy anatómus szemszögéből világít rá a tudománycsinálásra, míg Selye könyve egy orvosfiziológus gondolatait és nézőpontját mutatja be, túlnyomórészt saját példáján keresztül.

Dolgozataiban pontosan leírta és elemezte a jelenségeket, amelyeket talált és egyeztette azokkal az eredményekkel, amelyek korábbi vizsgálataiból derültek ki. Soha nem mulasztotta el, hogy hipotéziseit is közreadja, amit azok, akiknek nem volt semmilyen hipotézise, gyakran rosszallottak. De a tudományos folyamatnak az a lényege, hogy a megfigyelések hipotéziseket provokáljanak, amik újabb megfigyelésekkel bizonyíthatók vagy cáfolhatók.

Mint vérbeli kutató, nem ült meg babérjain akkor sem, amikor a stressz és az ÁAS kutatásán már fél világ kutatói munkálkodtak, hanem mindig újabb lényeges területekre tévedt. Ezek közül az immunológiai kutatások látszanak kiemelendőnek, melyekben a szteroid hormonok (amilyen a kortizon is) immunszervekkel való összefüggését mutatta ki, és az immunszervek (pl. tímusz) ACTH-mellékvese tengely általi szabályozottságát. Ezek a kísérletek vezettek el a kortizon gyulladásellenes (és a dezoxi-kortiko-szteron gyulladást támogató) hatásának felismeréséhez, aminek fontos orvosi gyakorlati jelentősége van. De jelentős eredményeket produkált a hízósejtek szerepének tisztázása terén is. Mivel ebben a kutatási sorozatban hatalmas mennyiségű szakirodalmat dolgozott (és apparátusával dolgoztatott) fel, azt – eredményeivel együtt – könyv formájában megjelentette. De – ha az említettekhez nem is mérhető – jelentőset alkotott a szív- és érrendszeri betegségek, az öregedés és a gyulladás kutatása területén is.

Soha nem szűkült be a szakbarbárságig. Igazi reneszánsz típusú tudós volt, akit minden érdekelt, és mindenről volt megalapozott véleménye. Munkatársai egyöntetűleg elmondják, hogy mennyire élvezetesek voltak a vele folytatott intézeti megbeszélések, melyekben a közvetlen szakmán kívül a világ dolgait is megtárgyalták.

Néhány alkalommal találkoztam vele, és egyszer egy fél napot együtt töltöttünk. Úgy adódott ugyanis, hogy először Budapesten, majd Debrecenben tartott előadást, és oda én kísértem le. Az egyetem autójával mentünk, mely nagy sebességre nem volt képes és a hortobágyi csárda előtt néhány kilométerrel le is állt. Egész úton beszélgettünk közös témánkról a hízósejtekről, és ez valóban nagy élmény volt számomra. Okos volt, szuggesztív, impresszionálóan széleskörű tudással, és mindenekelőtt emberi minden megnyilatkozásában. De ugyanezt hallottam mindazoktól, akik valamilyen formában kapcsolatba kerültek vele. Az én hízósejtekről szóló akadémiai doktori disszertációmat az Akadémiai Kiadó megjelentette könyv formájában, és őt kértem fel az előszó megírására. Örömmel elvállalta és nem felejtette ki belőle – ahogy ő nevezte – gördülő szimpozionunkat sem.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 703 7

Orvostudomány Semmelweis Kiadó könyvei

Dr. Csaba György egyetemi tanár, az orvostudományok doktora 60 éve dolgozik a Budapesti Orvostudományi - ma Semmelweis - Egyetemen. 1971-1994-ig az egyetem Biológiai Intézetének igazgatója volt. Több mint 800 tudományos dolgozata jelent meg túlnyomórészt nemzetközi folyóiratokban és száznál több tudományos ismeretterjesztő cikket írt. Tíz tudományos és 7 népszerű tudományos könyv írója, illetve szerkesztője, és szerkesztette A biológia aktuális problémái című könyvsorozat 35 kötetét. Tudományos érdeklődési területe a fejlődésbiológia és a szabályozási rendszerek, az utolsó 30 évben a hormonális rendszer egyed- és törzsfejlődése. Itt elsőként írta le a hormonális imprintinget, mely életreszólóan határozza meg az endokrin rendszer működését, és megfigyelte az immunrendszer belső hormonális hálózatát. Érdeklődési területének másik részét az ember biológiai és társadalmi mivolta közötti ütközések vizsgálata, okainak kiderítése és várható következményeinek feltérképezése teszi ki. Ennek eredménye volt három korábbi könyve (Ma és holnap, 1975; A modern ember biológiai paradoxonja, 1967; 1978; 1989; és a Gondolatok a biológiáról, 1984).

Hivatkozás: https://mersz.hu/csaba-biologikon//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero