Farkas Richárd

Bevezetés a térökonometriába


2.2.3. A nem teljes teret lefedő térbeli egységek térbeli súlymátrixai

Sokszor fordulnak elő olyan esetek, amikor a különböző területi egységek vagy földrajzi pozícióval rendelkező objektumok nem fedik le a teljes megfigyelt területet. Értelemszerűen adódik, hogy a távolság alapú súlymátrixok ebben az esetben is alkalmazhatók. Gondoljunk csak arra a példára, ha azt vizsgáljuk, hogy a különböző benzinkutak árazása mennyire befolyásolja a versenytárs benzinkutak árazását. Szintén joggal feltételezhetjük, hogy a földrajzilag egymáshoz közelebb lévő benzinkutak sokkal nagyobb hatást fejtenek ki egymásra, mint a távolabbiak vagy akár különböző településeken lévők. A töltőállomások nyilván nem fedik le fizikailag a teljes térképet vagy téregységet. Azonban ekkor is értelmezhető földrajzi szomszédság abban az esetben, ha a vizsgálatot egy megadott rádiuszú körön belül végezzük.1
 
1 Hastings (2004) példának okáért egy mérföldes sugarú kört alkalmaz az Egyesült Államokban végzett kutatásában (bár nem használ térökonometriai eszközöket, Pennerstorfer (2008) 15,5, illetve 20 kilométer sugarú kört javasol Ausztria vonatkozásában, Farkas (2017) 1 kilométer sugarú köröket alkalmaz.

Bevezetés a térökonometriába

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 187 0

Napjaink egyik legdinamikusabban fejlődő tudományterülete az empirikus modellezés ökonometriai-módszertani fejlesztése.  E kérdéskörön belül is újnak számító terület a térökonometria, mely célja a megfigyelt adatok között tapasztalható területi kapcsolatok standard modellekbe való beillesztése, ezzel javítva a becslések pontosságát, hatékonyságát. A térbeli kapcsolatok fontosságának felismerése, és azok modellkörbe vonásának igénye egyre erőteljesebben jelenik meg szinte minden tudományterületen, túlmutatva a közgazdasági kutatásokon, mely módszertan alkalmazása hazánkban is egyre szélesebb körben érzékelhető. Ennek megfelelően, jelen monográfia célja kitölteni azt az űrt, melyet e részdiszciplína magyar nyelvű szakirodalmának szinte teljes hiánya teremt. Így e mű igyekszik áttekintést nyújtani a térökonometriai modellezés alapjairól: a térbeli kapcsolatok típusairól, matematikai interpretálhatóságáról és azok ökonometriai modellkörbe vonásának lehetőségeiről. A térbeli kapcsolatok alaptípusainak, az alapvető térökonometriai modelleknek, valamint modellszelekciós mechanizmusoknak, melyek amellett, hogy önmagukban is kiválóan alkalmasak elemzésekre, továbbá a haladó térökonometria bázisát is nyújtják, elméleti bemutatása mellett a szerző minden esetben igyekezett empirikus példákkal illusztrálni az elméleti modellek gyakorlati interpretálhatóságát.

Hivatkozás: https://mersz.hu/farkas-bevezetes-a-terokonometriaba//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave