Farkas Richárd

Bevezetés a térökonometriába


A „k” legközelebbi szomszéd alapú súlymátrix

Szintén alkalmas módszer lehet az úgynevezett „k legközelebbi szomszéd” meghatározása. Ez esetben kiszámítjuk minden egyes megfigyelési egység esetén az előzetesen definiált távolságmetrika szerinti földrajzi távolságot, majd minden megfigyelési egységhez hozzárendeljük szomszédként a hozzá földrajzilag legközelebb eső „k” számú szomszédját. Az így előálló térbeli súlymátrix elemei tehát:
 
(2.15.)
 
A (2.15.) alapon definiált mátrixban „dist” egy olyan függvény, melyet arra alkalmazunk, hogy meghatározza a megfigyelési egységek közötti földrajzi távolságot, a megfigyelési egységek földrajzi tere (a pontokat tartalmazó halmaz), míg a „k” legközelebbi szomszéd halmaza.
A definíció szerint tehát minden olyan pontja, amely nem -hez tartozik, legalább olyan messze van -től, mint legtávolabbi pontja. Azt is fontos megjegyezni, hogy a távolság alapú mátrixokhoz hasonlóan, hiszen tulajdonképpen a „k” legközelebbi szomszédokat leíró súlymátrix is földrajzi távolság alapú, a poligonként a teljes földrajzi teret lefedő területi egységek (pl. régiók) legközelebbi szomszédja a távolság alapú mátrixoknál alkalmazott geometriai centroid vagy egyéb meghatározott középpont alapján történik.
 

Bevezetés a térökonometriába

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 187 0

Napjaink egyik legdinamikusabban fejlődő tudományterülete az empirikus modellezés ökonometriai-módszertani fejlesztése.  E kérdéskörön belül is újnak számító terület a térökonometria, mely célja a megfigyelt adatok között tapasztalható területi kapcsolatok standard modellekbe való beillesztése, ezzel javítva a becslések pontosságát, hatékonyságát. A térbeli kapcsolatok fontosságának felismerése, és azok modellkörbe vonásának igénye egyre erőteljesebben jelenik meg szinte minden tudományterületen, túlmutatva a közgazdasági kutatásokon, mely módszertan alkalmazása hazánkban is egyre szélesebb körben érzékelhető. Ennek megfelelően, jelen monográfia célja kitölteni azt az űrt, melyet e részdiszciplína magyar nyelvű szakirodalmának szinte teljes hiánya teremt. Így e mű igyekszik áttekintést nyújtani a térökonometriai modellezés alapjairól: a térbeli kapcsolatok típusairól, matematikai interpretálhatóságáról és azok ökonometriai modellkörbe vonásának lehetőségeiről. A térbeli kapcsolatok alaptípusainak, az alapvető térökonometriai modelleknek, valamint modellszelekciós mechanizmusoknak, melyek amellett, hogy önmagukban is kiválóan alkalmasak elemzésekre, továbbá a haladó térökonometria bázisát is nyújtják, elméleti bemutatása mellett a szerző minden esetben igyekezett empirikus példákkal illusztrálni az elméleti modellek gyakorlati interpretálhatóságát.

Hivatkozás: https://mersz.hu/farkas-bevezetes-a-terokonometriaba//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave