A 2. fejezetben bemutatásra került, hogy milyen módon interpretálhatók a térbeli kapcsolatok formálisan. Alapvetően e kapcsolatok a térbeliség tekintetében két csoportra bonthatók. Az első, amelyben azt figyelhetjük meg, hogy a területi azonosíthatósággal felruházott megfigyeléseink (a továbbiakban területi egységek, függetlenül attól, hogy lefedik-e a teljes metrikus teret vagy abban csak területileg azonosítható pozícióval rendelkeznek) ismérvváltozatai valamilyen formában függnek egymástól, ahogy azt a (2.1.) egyenlőtlenség is leírta. Mivel az adott területi egységen megfigyelhető vizsgált érték függ ugyanezen vizsgált érték másik területi egységen már észlelt változatától, így ezt térbeli függőségnek nevezzük a továbbiakban. A térbeli kapcsolatok másik formája, amikor az fedezhető fel a megfigyelt teljes teret végigtekintve, hogy ökonometriai értelemben nincs térbeli stabilitás a vizsgált kérdéskörben. Értjük ezalatt, hogy az elemzett problémakörhöz tartozó feltételek, az alkalmazott függvények formája, a paraméterek változnak a lokációval. Az 1.1. ábra alapján megállapításra került, hogy például Magyarország északnyugati részén olybá tűnik, gazdagabb települések, míg délnyugati vidékein sokkal szegényebb települések koncentrálódnak. Amellett, hogy ezen adatok között térbeli függőség megfigyelhető-e, elképzelhető, hogy pusztán a tényből kiindulva, a vizsgált terület (jelen esetben Magyarország) jövedelmi szempontból nem homogén régiókat tartalmaz, előfordulhat, hogy adott vizsgálat esetén e heterogenitásból eredően a térbeli függőség modellkörbe vonása mellett egy becslőfüggvény formájának változtatására vagy változó paraméterű becslésre van szükség. Ebből kiindulva ezt a jelenséget térbeli heterogenitásnak nevezzük a továbbiakban.