Farkas Richárd

Bevezetés a térökonometriába


3.2. Térbeli heterogenitás

A térbeli kapcsolatok másik formája a korábban szintén említett térbeli heterogenitás, mely alatt a térben az ökonometriai stabilitás hiányát értjük. Gondoljunk csak a fejlett és fejlődő régiók különbségére egy olyan vizsgálat során, amikor a Föld országait figyeljük meg különböző szempontokból (ez lehet gazdasági teljesítmény és más faktorok kapcsolata stb.). Arra az esetre is gondolhatunk, mely korábban került említésre, amikor települési szintű vizsgálatot folytatunk, ahol bizonyos régiókban magasabb jövedelmű, míg másik régiókban alacsonyabb jövedelmű települések koncentrálódnak. Ebben az esetben jellemző, hogy az összefüggés formája vagy annak paraméterei markánsan változnak a különböző típushoz sorolt területi egységek esetén vagy akár területi egységenként. Hasonlóan a rezsimváltó panelmodellekhez,1 csak itt térben értelmezve a váltásokat. Az összefüggés formája ekkor az
 
(3.3)
 
ahol a függő változó, a független változó, a becsült paraméter, a becslés hibatagja, a területi, pedig az időindex, miközben a tér-idő specifikus összefüggés, amely az előzőeket összeköti. Természetesen a (3.3.) egyenlet nem becsülhető identifikációs probléma miatt ebben a formában, valamilyen konszenzusra kell jutni a területi variabilitás és az identifikálhatóság közötti átváltás terén.
Szintén fontos megjegyezni, hogy a térbeli heterogenitás, ahogy az a (3.3.) egyenletben is látszik, jól kezelhető standard, nem térbeli ökonometriai eszközökkel, mint például a változó paraméterű becslések. Sokszor előfordul azonban, hogy a térbeli heterogenitás térbeli függőséggel is együtt jár, ami sokkal komplexebbé teszi a problémakört.
 
1 A rezsimváltó panelmodellek megismeréséhez érdemes áttekinteni Cheng, Gao és Yan (2019) munkáját.

Bevezetés a térökonometriába

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 187 0

Napjaink egyik legdinamikusabban fejlődő tudományterülete az empirikus modellezés ökonometriai-módszertani fejlesztése.  E kérdéskörön belül is újnak számító terület a térökonometria, mely célja a megfigyelt adatok között tapasztalható területi kapcsolatok standard modellekbe való beillesztése, ezzel javítva a becslések pontosságát, hatékonyságát. A térbeli kapcsolatok fontosságának felismerése, és azok modellkörbe vonásának igénye egyre erőteljesebben jelenik meg szinte minden tudományterületen, túlmutatva a közgazdasági kutatásokon, mely módszertan alkalmazása hazánkban is egyre szélesebb körben érzékelhető. Ennek megfelelően, jelen monográfia célja kitölteni azt az űrt, melyet e részdiszciplína magyar nyelvű szakirodalmának szinte teljes hiánya teremt. Így e mű igyekszik áttekintést nyújtani a térökonometriai modellezés alapjairól: a térbeli kapcsolatok típusairól, matematikai interpretálhatóságáról és azok ökonometriai modellkörbe vonásának lehetőségeiről. A térbeli kapcsolatok alaptípusainak, az alapvető térökonometriai modelleknek, valamint modellszelekciós mechanizmusoknak, melyek amellett, hogy önmagukban is kiválóan alkalmasak elemzésekre, továbbá a haladó térökonometria bázisát is nyújtják, elméleti bemutatása mellett a szerző minden esetben igyekezett empirikus példákkal illusztrálni az elméleti modellek gyakorlati interpretálhatóságát.

Hivatkozás: https://mersz.hu/farkas-bevezetes-a-terokonometriaba//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave