Farkas Richárd

Bevezetés a térökonometriába


3.3.1. A térbeli kapcsolatok globális indikátorai

A térbeli kapcsolatok globális indikátorainak célja annak mérése, hogy kimutatható-e az adott változó térbeli autokorrelációja. E térbeli autokorreláció nem más, mint a megfigyelt ismérvváltozatok közötti korreláció, mely a térbeli elhelyezkedés függvényében jelenik meg. Ennek szemléltetését célozza a 3.2. ábra a térbeli autokorreláció különböző típusainak érzékeltetésével.
 
3.2. ábra. A térbeli autokorreláció típusai szabályos négyzetrácshálón
Forrás: Saját szerkesztés
 
A területi pozícióval ellátott megfigyelési egységeink ismérve ebben az esetben az, hogy milyen a színük. Két ismérvváltozatunk van, melyek előfordulhatnak a különböző területi egységeinken, a fehér és a szürke. A 3.2. ábrán a pozitív térbeli autokorrelációt figyelhetjük meg elsőként. Látható, hogy mind a szürke, mind a fehér, vagyis az egymáshoz hasonló ismérvváltozatok koncentrálódnak a térben. A négyzetrácsháló bal felső és jobb alsó sarkában koncentrálódnak a szürke megfigyeléseink, míg középen átlósan a fehér megfigyelések. A hasonló értékek ebben az esetben tehát jellemzően szomszédosak egymással. A második esetben a negatív térbeli autokorreláció esetét láthatjuk. Nagyon fontos, hogy a negatív térbeli autokorreláció azt jelzi, amikor a különböző típusú értékek szomszédosak egymással. A harmadik eset, amikor az értékek földrajzi elrendeződése teljesen random módon alakul: ekkor nincs térbeli autokorreláció a megfigyelt értékek között.
 

Bevezetés a térökonometriába

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 187 0

Napjaink egyik legdinamikusabban fejlődő tudományterülete az empirikus modellezés ökonometriai-módszertani fejlesztése.  E kérdéskörön belül is újnak számító terület a térökonometria, mely célja a megfigyelt adatok között tapasztalható területi kapcsolatok standard modellekbe való beillesztése, ezzel javítva a becslések pontosságát, hatékonyságát. A térbeli kapcsolatok fontosságának felismerése, és azok modellkörbe vonásának igénye egyre erőteljesebben jelenik meg szinte minden tudományterületen, túlmutatva a közgazdasági kutatásokon, mely módszertan alkalmazása hazánkban is egyre szélesebb körben érzékelhető. Ennek megfelelően, jelen monográfia célja kitölteni azt az űrt, melyet e részdiszciplína magyar nyelvű szakirodalmának szinte teljes hiánya teremt. Így e mű igyekszik áttekintést nyújtani a térökonometriai modellezés alapjairól: a térbeli kapcsolatok típusairól, matematikai interpretálhatóságáról és azok ökonometriai modellkörbe vonásának lehetőségeiről. A térbeli kapcsolatok alaptípusainak, az alapvető térökonometriai modelleknek, valamint modellszelekciós mechanizmusoknak, melyek amellett, hogy önmagukban is kiválóan alkalmasak elemzésekre, továbbá a haladó térökonometria bázisát is nyújtják, elméleti bemutatása mellett a szerző minden esetben igyekezett empirikus példákkal illusztrálni az elméleti modellek gyakorlati interpretálhatóságát.

Hivatkozás: https://mersz.hu/farkas-bevezetes-a-terokonometriaba//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave