Farkas Richárd

Bevezetés a térökonometriába


Globális Getis–Ord-féle G mutató

Természetszerűleg az eddigi mutatókhoz hasonlóan a globális Getis–Ord-féle G mutató is a globális területi autokorreláció jelenlétét igyekszik megragadni. A fő különbség két ponton tapasztalható. Az egyik, hogy e mutató szorzatképzéssel igyekszik a térbeli kapcsolatokat valamilyen módon felderíteni. A másik, hogy eredetileg ez a mutató egy bizonyos távolságon belüli területi egységeket tekintett földrajzi szomszédnak.1 A mutató formulája a következőképpen adható meg:
 
(3.15.)
 
Az eredeti formulában alapvetően a térbeli súlymátrix a összefüggéssel szerepelt, ami ekvivalens a (3.15.) mutatóval, amennyiben távolság alapú térbeli súlymátrixszal dolgozunk. Ugyanakkor természetesen a mutató ebben a formájában általánosabb, hiszen a többihez hasonlóan ez is alkalmazható mindenféle súlymátrix esetén.
Az eddigiekhez hasonlóan analitikusan meghatározható a globális Getis–Ord-féle G mutató várható értéke és varianciája a térbeli függetlenséget feltételező nullhipotézis alatt. A várható érték ekkor:
 
(3.16.)
 
A variancia előállítása az eddigieknél jóval bonyolultabb, ennek megfelelően formulája is nehézkesen interpretálható. A globális Getis–Ord-féle G mutató második momentuma a következőképp adható meg:
 
 
A második momentum feltárása után a szokásos formulával számítható a variancia:
 
(3.18.)
 
A várható érték és variancia kiszámítása után az előzőekhez hasonlóan a standard normál eloszlás és a hozzá tartozó próbafüggvény segítségével meghatározható a mutató szignifikanciaszintje.
Többek között a szemléltető példa kismintaelemszámának is köszönhetően, a globális Getis–Ord-féle G mutató jelzése eltér a többitől az egy pedagógusra jutó tanulók száma esetén. Itt a mutató értéke , míg a hozzá tartozó várható érték , a variancia pedig . Felhasználva az eredményeket, a globális Getis–Ord-féle G mutató nem jelez területi mintázatot az adatokban.
 

Bevezetés a térökonometriába

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 187 0

Napjaink egyik legdinamikusabban fejlődő tudományterülete az empirikus modellezés ökonometriai-módszertani fejlesztése.  E kérdéskörön belül is újnak számító terület a térökonometria, mely célja a megfigyelt adatok között tapasztalható területi kapcsolatok standard modellekbe való beillesztése, ezzel javítva a becslések pontosságát, hatékonyságát. A térbeli kapcsolatok fontosságának felismerése, és azok modellkörbe vonásának igénye egyre erőteljesebben jelenik meg szinte minden tudományterületen, túlmutatva a közgazdasági kutatásokon, mely módszertan alkalmazása hazánkban is egyre szélesebb körben érzékelhető. Ennek megfelelően, jelen monográfia célja kitölteni azt az űrt, melyet e részdiszciplína magyar nyelvű szakirodalmának szinte teljes hiánya teremt. Így e mű igyekszik áttekintést nyújtani a térökonometriai modellezés alapjairól: a térbeli kapcsolatok típusairól, matematikai interpretálhatóságáról és azok ökonometriai modellkörbe vonásának lehetőségeiről. A térbeli kapcsolatok alaptípusainak, az alapvető térökonometriai modelleknek, valamint modellszelekciós mechanizmusoknak, melyek amellett, hogy önmagukban is kiválóan alkalmasak elemzésekre, továbbá a haladó térökonometria bázisát is nyújtják, elméleti bemutatása mellett a szerző minden esetben igyekezett empirikus példákkal illusztrálni az elméleti modellek gyakorlati interpretálhatóságát.

Hivatkozás: https://mersz.hu/farkas-bevezetes-a-terokonometriaba//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave