Farkas Richárd

Bevezetés a térökonometriába


3.3.2. A térbeli kapcsolatok lokális indikátorai

Bár a térbeli kapcsolatok globális indikátorai meglehetősen jól számszerűsítik a térbeli kapcsolatokat, olyan indikátorok, amelyek a teljes megfigyelt területre vonatkozóan egy értékben fejezik ki a térbeli kapcsolatok jelenlétét, valamint annak erősségét. Sok esetben azonban a folyamatok mélyebb megértése miatt szükséges lehet az, hogy az adatok térbeli strukturális instabilitását is lássuk. Ezalatt azt értjük például, hogy annak ismerete mellett, hogy szignifikáns térbeli kapcsolatok detektálhatók, szükség lehet a kiugró értékek (outlierek) felismerésére is. Az ilyen kiugró értékek segíthetnek például a területi klaszterek azonosításában, melyek egy globális mutató alapján nem kimutathatók.1 E probléma kezelésére nyújtanak megoldást a térbeli kapcsolatok lokális indikátorai (LISA, Local Indicators of Spatial Associations).2
1 Szintén fontos kérdés, hogy míg a térökonometriai modellek viszonylag jól kezelik, ha az adatok térben nem stacionáriusak, addig a térbeli adatelemzés módszerei közül a térbeli kapcsolatok globális indikátorai ignorálják e tulajdonság kimutatását. A térben értelmezett stacionaritás definiálása és kezelése azonban jóval meghaladja egy bevezető jellegű könyv ismeretanyagát, így a továbbiakban vizsgálatainkat nem ebbe az irányba folytatjuk.
2 Kifejlesztve Anselin (1995) által.

Bevezetés a térökonometriába

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 187 0

Napjaink egyik legdinamikusabban fejlődő tudományterülete az empirikus modellezés ökonometriai-módszertani fejlesztése.  E kérdéskörön belül is újnak számító terület a térökonometria, mely célja a megfigyelt adatok között tapasztalható területi kapcsolatok standard modellekbe való beillesztése, ezzel javítva a becslések pontosságát, hatékonyságát. A térbeli kapcsolatok fontosságának felismerése, és azok modellkörbe vonásának igénye egyre erőteljesebben jelenik meg szinte minden tudományterületen, túlmutatva a közgazdasági kutatásokon, mely módszertan alkalmazása hazánkban is egyre szélesebb körben érzékelhető. Ennek megfelelően, jelen monográfia célja kitölteni azt az űrt, melyet e részdiszciplína magyar nyelvű szakirodalmának szinte teljes hiánya teremt. Így e mű igyekszik áttekintést nyújtani a térökonometriai modellezés alapjairól: a térbeli kapcsolatok típusairól, matematikai interpretálhatóságáról és azok ökonometriai modellkörbe vonásának lehetőségeiről. A térbeli kapcsolatok alaptípusainak, az alapvető térökonometriai modelleknek, valamint modellszelekciós mechanizmusoknak, melyek amellett, hogy önmagukban is kiválóan alkalmasak elemzésekre, továbbá a haladó térökonometria bázisát is nyújtják, elméleti bemutatása mellett a szerző minden esetben igyekezett empirikus példákkal illusztrálni az elméleti modellek gyakorlati interpretálhatóságát.

Hivatkozás: https://mersz.hu/farkas-bevezetes-a-terokonometriaba//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave