Farkas Richárd

Bevezetés a térökonometriába

Előszó

Az elmúlt évtizedek egyik rohamosan fejlődő módszertani ága a térökonometria. Ennek oka is nyilvánvaló, hiszen minden gazdasági-társadalmi esemény, jelenség lezajlása térhez és időhöz kötött a tekintetben, hogy valahol, valamikor történik. A standard elemzési eszköztár – jóllehet, számos esetben igyekszik e körülményeket is figyelembe venni – hagyományosan tér nélküli megközelítéseket alkalmaz. Mind a társadalmi-gazdasági rendszerekben, mind egyéb más területeken az elemzések egyre mélyebbé és komplexebbé válásával nyilvánvaló lett, hogy nagyon sok esetben a tér, a földrajzi távolság modellkörbe és elemzésbe vonása kétségtelenül szükséges, mert anélkül a vizsgálatok pontatlanok, sok esetben félrevezető eredményeket szolgáltathatnak, amelyek szakpolitikai következményei, úgy hiszem, nem igényelnek bővebb kifejtést.

Jelen könyv célja, hogy egy olyan – graduális és posztgraduális hallgatók, valamint kutatók által is használható – betekintést nyújtson, amellyel az ökonometria ezen ágának alapjai könnyen elsajátíthatók, továbbá a haladóbb térbeli elemzési eszköztár megértése jelentősen könnyebbé válik. Ennek fényében a tartalomban a legújabb kutatási irányok, valamint magasabb szintű matematikai-ökonometriai módszerek nem jelennek meg. A térbeliség fontosságára rávilágítva a térökonometria alapvető módszerei és modelljei kerülnek bemutatásra. Természetszerűleg, egy teljes körű, a diszciplínát minden szempontból bemutató átfogó munka elkészítése lehetetlennek tűnő feladat, ugyanakkor szükségtelen is. Mindezeket szem előtt tartva, azon fundamentumok ismertetése a fő cél, melyek amellett, hogy napjainkban is folyamatos használat tárgyát képezik, elengedhetetlenek a haladóbb módszerek megértéséhez, kidolgozásához és fejlesztéséhez.

Az előző bekezdéshez azonban két dolog szorosan kapcsolódik. Az egyik, hogy a könyv az alapvető statisztikai és ökonometriai ismereteket nem tárgyalja, egy alapvető felkészültséget ezekben a témákban feltételez. A második, hogy mivel a térökonometria tudományterületének alapjait igyekszem bemutatni, jelen mű tárgykörén kívül tartom a térökonometriával szemben megfogalmazott koncepcionális kritikákat, melynek oka kettős. Egyrészt, mint minden diszciplínának, ennek is megvannak a saját problémái, melyek további kutatásokat igényelnek, azonban a munka célja nem ezek ismertetése. Másrészről, amennyiben valaki ezekkel a problémákkal kíván részletesen foglalkozni a terület megismerése után, azt csak úgy tudja megtenni, ha haladóbb szintű térökonometriai ismeretekre tesz szert, amihez elengedhetetlen az itt tárgyalt eszközök megértése és ismerete.

Ehhez igazodik a kötet felépítése is. Az első két fejezet a térbeliség természetének intuitív és matematikai megjelenésére és leírására koncentrál, összehasonlítva a tér nélküli és térbeli módszereket. A harmadik fejezet bemutatja azokat az alapvető mutatókat és gondolatokat, amelyekkel a térbeli kapcsolatok és azok elemzésének szükségessége vagy éppen szükségtelensége kimutathatók. A következő fejezetekben azok az alapvető modellek és becslési technikáik kerülnek bemutatásra, melyek ismerete nélkülözhetetlen a térbeli ökonometriai modellezéshez. Minden esetben igyekszem gyakorlati példákon is bemutatni az elméleti modellek alkalmazását. A térökonometria alapvető modelljeit tárgyaló fejezetek után a záró kilencedik fejezet abban a tekintetben ad iránymutatást, hogy a modellépítés közben a preferált modellváltozat kiválasztásában milyen teszteljárások vannak segítségünkre.

A könyv a térökonometria alapvető módszereit igyekszik a teljesség igénye nélkül, de – amennyire csak lehet – részletesen bemutatni. Ennek okán rengeteg olyan módszer és modell kerül leírásra, melyek a térökonometriával foglalkozó kutatók körében közismertek. Ezek megjelenítése során folyamatosan hagyatkozom a terület vezető angol nyelvű szakkönyveire, melyek esetén a szokásos szövegközi hivatkozásoktól hagyományosan eltekintek. E könyvek rendre a következők: Anselin (1988b): Spatial Econometrics: Methods and Models; LeSage és Pace (2009): Introduction to Spatial Econometrics; Kelejian és Piras (2017): Spatial Econometrics; Anselin és Rey (2014): Modern Spatial Econometrics in Practice; Elhorst (2014): Spatial Econometrics From Cross-Sectional Data to Spatial Panels; továbbá Dusek (2004): A területi elemzések alapjai című magyar nyelven megjelent munkája, illetve Varga (2002) összefoglaló cikke. Azokban az esetekben, amelyekben a térbeli módszereket nem alkalmazó statisztika és ökonometria által közismertnek tekintett módszerek és ismeretek leírása indokolt, Pintér és Rappai (2007): Statisztika; valamint Kehl (2021): Valószínűségszámítás és statisztika könyveket használom bázisként. A parciálisabb, szövegközi hivatkozásokat összesítő irodalomjegyzékben természetesen a fent említett művek is szerepelnek. Azon gyakorlati alkalmazások és programkódok, melyek általam kerültek kidolgozásra, az R szoftvercsomag spdep és splm csomagjait, valamint a GeoDa programot használják.

Szeretnék köszönetet mondani a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karának, különösen a Közgazdaságtan és Ökonometria Intézet munkatársainak a támogató közegért. Kiemelten hálás vagyok Rappai Gábor Professzornak, aki időt és energiát nem kímélve olvasta át a kéziratot annak készülése közben, s látott el értékes gondolatokkal, hozzászólásokkal, szükség esetén kritikákkal. Köszönet illeti a szakmai lektort munkájáért. Végül, de nem utolsósorban szeretnék köszönetet mondani feleségemnek, hogy a támogatás mellett a megfelelő mennyiségű rendelkezésre álló időt biztosította számomra, hogy e munka elkészülhessen.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 187 0

Földrajz Gazdaság

Napjaink egyik legdinamikusabban fejlődő tudományterülete az empirikus modellezés ökonometriai-módszertani fejlesztése. E kérdéskörön belül is újnak számító terület a térökonometria, mely célja a megfigyelt adatok között tapasztalható területi kapcsolatok standard modellekbe való beillesztése, ezzel javítva a becslések pontosságát, hatékonyságát. A térbeli kapcsolatok fontosságának felismerése, és azok modellkörbe vonásának igénye egyre erőteljesebben jelenik meg szinte minden tudományterületen, túlmutatva a közgazdasági kutatásokon, mely módszertan alkalmazása hazánkban is egyre szélesebb körben érzékelhető. Ennek megfelelően, jelen monográfia célja kitölteni azt az űrt, melyet e részdiszciplína magyar nyelvű szakirodalmának szinte teljes hiánya teremt. Így e mű igyekszik áttekintést nyújtani a térökonometriai modellezés alapjairól: a térbeli kapcsolatok típusairól, matematikai interpretálhatóságáról és azok ökonometriai modellkörbe vonásának lehetőségeiről. A térbeli kapcsolatok alaptípusainak, az alapvető térökonometriai modelleknek, valamint modellszelekciós mechanizmusoknak, melyek amellett, hogy önmagukban is kiválóan alkalmasak elemzésekre, továbbá a haladó térökonometria bázisát is nyújtják, elméleti bemutatása mellett a szerző minden esetben igyekezett empirikus példákkal illusztrálni az elméleti modellek gyakorlati interpretálhatóságát.

Hivatkozás: https://mersz.hu/farkas-bevezetes-a-terokonometriaba//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero