Farkas Richárd

Bevezetés a térökonometriába


4.5. A térbeli késleltetés modelljének egyéb motivációi és interpretációi

A valóságban sok esetben figyelhetjük meg, hogy a függő változó értéke a független változók mellett nem csupán, vagy nem feltétlenül az adott időpillanatban megfigyelhető szomszédos függő változók értékeitől függ, hanem a szomszédos térbeli egységeken előző időpontban vagy időpontokban megfigyelhető függő változó értékektől. Ilyen példák lehetnek gazdaságpolitikai intervenciók (pl. regionális fejlesztési politikák, adózási kérdések stb.) vagy a korábban már többször végiggondolt benzinpiaci példa, ha a versenytársak némi késlekedéssel reagálnak. Szintén tipikus hasonló példa a lakásárak alakulása. A motiváció ezen időbeli késleltetések mögött jellemzően annak gyakorlatban való megfigyelése, hogy a szomszédos területeken vagy egységeken az adott döntés végeredményben milyen hatásokat ért el. Ennek elemzéséhez módosítsunk a térbeli késleltetés modelljén a következők szerint:
 
(4.60.)
 
ahol az időindex. Ekkor tulajdonképpen (4.60.) egy térbeli-időbeli késleltetés modellként fogható fel. Ahhoz, hogy mélyebben elemezni tudjuk e modellt, helyettesítsük be (4.60.) jobb oldalába -et a következők szerint:
 
(4.61.)
 
Ekkor a következő kifejezéshez jutunk:
 
(4.62.)
 
A zárójel felbontása után a következő összefüggést kapjuk:
 
(4.63.)
 
Folytatva ezt a rekurzív visszahelyettesítést bármely egész értékre:
 
(4.64.)
 
Ebben a kifejezésben több dolgot is észre kell vennünk. Az egyik, hogy amennyiben e struktúra paramétereit igyekszünk valamilyen módon becsülni, akkor világos, hogy a hibatagok várható értékei továbbra is nullák kell hogy legyenek, így minden egyes értékre. Így tulajdonképpen várható értéke is . A másik pedig, hogy (4.44.) alapján:
 
(4.65.)
 
így várható értéke a következő formára redukálódik:
 
(4.66.)
 
amely megegyezik a térbeli késleltetés modellje esetén felírható várható értékkel hozzátéve, hogy az adott időpillanatot jelenti. Így a térbeli késleltetés modellje tulajdonképpen ezen időben dinamikus rendszer egyensúlyaként is értelmezhető. Ennek folyománya az a tény is, hogy a térbeli késleltetés modellje kifejezetten népszerű a területi és regionális elemzések körében, hiszen így nem csupán keresztmetszeti, de dinamikus alapokra is fektethető az adatgeneráló folyamata.
 

Bevezetés a térökonometriába

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 187 0

Napjaink egyik legdinamikusabban fejlődő tudományterülete az empirikus modellezés ökonometriai-módszertani fejlesztése.  E kérdéskörön belül is újnak számító terület a térökonometria, mely célja a megfigyelt adatok között tapasztalható területi kapcsolatok standard modellekbe való beillesztése, ezzel javítva a becslések pontosságát, hatékonyságát. A térbeli kapcsolatok fontosságának felismerése, és azok modellkörbe vonásának igénye egyre erőteljesebben jelenik meg szinte minden tudományterületen, túlmutatva a közgazdasági kutatásokon, mely módszertan alkalmazása hazánkban is egyre szélesebb körben érzékelhető. Ennek megfelelően, jelen monográfia célja kitölteni azt az űrt, melyet e részdiszciplína magyar nyelvű szakirodalmának szinte teljes hiánya teremt. Így e mű igyekszik áttekintést nyújtani a térökonometriai modellezés alapjairól: a térbeli kapcsolatok típusairól, matematikai interpretálhatóságáról és azok ökonometriai modellkörbe vonásának lehetőségeiről. A térbeli kapcsolatok alaptípusainak, az alapvető térökonometriai modelleknek, valamint modellszelekciós mechanizmusoknak, melyek amellett, hogy önmagukban is kiválóan alkalmasak elemzésekre, továbbá a haladó térökonometria bázisát is nyújtják, elméleti bemutatása mellett a szerző minden esetben igyekezett empirikus példákkal illusztrálni az elméleti modellek gyakorlati interpretálhatóságát.

Hivatkozás: https://mersz.hu/farkas-bevezetes-a-terokonometriaba//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave