Farkas Richárd

Bevezetés a térökonometriába


6.2. Hatásszétválasztás a térbeli autoregresszív kombinált modellben

A térbeli autoregresszív kombinált modell a megismerteknek megfelelően tartalmazza a függő változó térbeli késleltetését is, ennek okán a térbeli késleltetés modelljéhez hasonlóan, a tér nélküli modelleken túlmenően, tovagyűrűző, túlcsorduló hatások figyelhetők meg a területi egységek között, melyet a térbeli multiplikátor hivatott mérni. Szintén hasonlóan a térbeli késleltetés modelljénél megismertekhez, a térbeli multiplikátor teljes hatását szétbonthatjuk direkt és indirekt hatásokra.
A térbeli multiplikátor, valamint a hatásszétválasztás elemzéséhez idézzük fel ismét a térbeli autoregresszív kombinált modell eredeti formáját a (6.1.) összefüggésnek megfelelően:
 
(6.37.)
Ahogy láthattuk, elvégezve a behelyettesítést, valamint kifejezve az adatgeneráló folyamatot, a következő összefüggéshez jutunk:
 
(6.38.)
 
Összehasonlítva a (6.38.) egyenletet a térbeli késleltetés modelljének (4.2.) adatgeneráló folyamatával, jól látszik, hogy jelen esetben a hibatag variancia-kovariancia mátrixa jóval bonyolultabb. Ugyanakkor továbbra is igaz, hogy . Mivel a variancia-kovariancia mátrixnak a térbeli multiplikátor hatásban nincs szerepe, így a direkt és indirekt hatások viszont ugyanúgy determinálódnak, mint a térbeli késleltetés modelljének esetén. Vagyis a teljes hatás:
 
(6.39.)
 
ahol a direkt és indirekt hatások szerinti szétválasztás újfent:
 
(6.40.)
 

Bevezetés a térökonometriába

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 187 0

Napjaink egyik legdinamikusabban fejlődő tudományterülete az empirikus modellezés ökonometriai-módszertani fejlesztése.  E kérdéskörön belül is újnak számító terület a térökonometria, mely célja a megfigyelt adatok között tapasztalható területi kapcsolatok standard modellekbe való beillesztése, ezzel javítva a becslések pontosságát, hatékonyságát. A térbeli kapcsolatok fontosságának felismerése, és azok modellkörbe vonásának igénye egyre erőteljesebben jelenik meg szinte minden tudományterületen, túlmutatva a közgazdasági kutatásokon, mely módszertan alkalmazása hazánkban is egyre szélesebb körben érzékelhető. Ennek megfelelően, jelen monográfia célja kitölteni azt az űrt, melyet e részdiszciplína magyar nyelvű szakirodalmának szinte teljes hiánya teremt. Így e mű igyekszik áttekintést nyújtani a térökonometriai modellezés alapjairól: a térbeli kapcsolatok típusairól, matematikai interpretálhatóságáról és azok ökonometriai modellkörbe vonásának lehetőségeiről. A térbeli kapcsolatok alaptípusainak, az alapvető térökonometriai modelleknek, valamint modellszelekciós mechanizmusoknak, melyek amellett, hogy önmagukban is kiválóan alkalmasak elemzésekre, továbbá a haladó térökonometria bázisát is nyújtják, elméleti bemutatása mellett a szerző minden esetben igyekezett empirikus példákkal illusztrálni az elméleti modellek gyakorlati interpretálhatóságát.

Hivatkozás: https://mersz.hu/farkas-bevezetes-a-terokonometriaba//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave