Farkas Richárd

Bevezetés a térökonometriába


7.2. Térbeli Durbin-modell

Az SLX modell további kiterjesztéseivel juthatunk el azokhoz a modellcsaládokhoz, amelyekkel a korábbi fejezetekben megismerkedtünk. Ennek megfelelően, amennyiben a magyarázott változó térbeli késleltetését is modellbe vonjuk, akkor juthatunk el a térbeli Durbin-modellhez (Spatial Durbin model):
 
(7.2.)
 
Hasonlóan az előző szakaszban ismertetett SLX modellhez, a térbeli Durbin-modell paramétereinek becslése sem igényel további változtatásokat, csupán a megfelelő becslési eljárást kell alkalmazni. Ez esetben, természetesen, a térbeli késleltetés becslési eljárását kell lefolytatnunk a következők szerint:
 
(7.3.)
 
ahol , míg . Ekkor a modell tulajdonképpen a térbeli késleltetés modelljének formáját ölti. Ennek megfelelően, az ott megismert maximum likelihood becslési módszerrel becsülhető. Érdekes kérdés a másik alkalmazott eljárásunk, az instrumentális változók becslési eljárása. A 4.2.2. szakaszban bemutatottakat felidézve láthattuk, hogy a térbeli kétfokozatú legkisebb négyzetek módszerének alkalmazása során a legtöbbször mátrix instrumentumként való használata jól megalapozott. A térbeli Durbin-típusú modellek esetén ez az út nyilvánvalóan nem járható, mint ahogy a magasabb rendű térbeli késleltetések alkalmazása is kérdésessé válik, magának a modelltípusnak a hátterében meghúzódó motivációk miatt.
 

Bevezetés a térökonometriába

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 187 0

Napjaink egyik legdinamikusabban fejlődő tudományterülete az empirikus modellezés ökonometriai-módszertani fejlesztése.  E kérdéskörön belül is újnak számító terület a térökonometria, mely célja a megfigyelt adatok között tapasztalható területi kapcsolatok standard modellekbe való beillesztése, ezzel javítva a becslések pontosságát, hatékonyságát. A térbeli kapcsolatok fontosságának felismerése, és azok modellkörbe vonásának igénye egyre erőteljesebben jelenik meg szinte minden tudományterületen, túlmutatva a közgazdasági kutatásokon, mely módszertan alkalmazása hazánkban is egyre szélesebb körben érzékelhető. Ennek megfelelően, jelen monográfia célja kitölteni azt az űrt, melyet e részdiszciplína magyar nyelvű szakirodalmának szinte teljes hiánya teremt. Így e mű igyekszik áttekintést nyújtani a térökonometriai modellezés alapjairól: a térbeli kapcsolatok típusairól, matematikai interpretálhatóságáról és azok ökonometriai modellkörbe vonásának lehetőségeiről. A térbeli kapcsolatok alaptípusainak, az alapvető térökonometriai modelleknek, valamint modellszelekciós mechanizmusoknak, melyek amellett, hogy önmagukban is kiválóan alkalmasak elemzésekre, továbbá a haladó térökonometria bázisát is nyújtják, elméleti bemutatása mellett a szerző minden esetben igyekezett empirikus példákkal illusztrálni az elméleti modellek gyakorlati interpretálhatóságát.

Hivatkozás: https://mersz.hu/farkas-bevezetes-a-terokonometriaba//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave