A térbeli Durbin-modell tehát tartalmazza mind a függő változó, mind a független változók térben késleltetett értékeit. A gyakorlatban sok olyan problémával találkozunk, ahol valóban ez a modellforma tud szignifikánsan hozzájárulni a releváns megoldáshoz. Ilyen összefüggésre lehet egy jó példa az ingatlanárak összetétele. Elsőként, az ingatlanok értékesítési árát az határozza meg, hogy milyen maga az ingatlan: mekkora az alapterülete, hány helyiséggel rendelkezik, e helyiségek milyen jellegűek, milyen az ingatlan felújítottsági állapota, milyen az ingatlan típusa stb. Ezzel összevetve, megvizsgáljuk, hogy az adott ingatlannak milyen a lokációja, milyen környezetben van, milyen környéken, és így tovább, értékelve a lokális jellemzőket. Ezek értékelése után az ingatlanpiac helyzetét jól felmérhetjük a második tényezővel, amely az ingatlanok árát jelentősen befolyásolja, ami nem más, mint az eladásra kínált egyéb ingatlanok ára. Erre a köznyelvben az „ingatlanpiac helyzeteként” szoktak hivatkozni, amely főként nagyjából arra reflektál, hogy a különböző országos és/vagy globális folyamatok következményeként alapvetően emelkedő vagy csökkenő tendenciát mutatnak-e az ingatlanok árai. A modellezési feladatban tehát jelenleg a függő változó az ingatlanár, miközben a független változók között egy tér nélküli modellezési környezetben elsőként értelemszerűen a vonatkozó ingatlan tulajdonságait, továbbá általános, a lokális és globális ingatlanpiacra hatást kifejtő befolyásoló tényezőket vonunk be magyarázó változókként.