Farkas Richárd

Bevezetés a térökonometriába


7.3. Térbeli Durbin-hibamodell

Az eddigi tapasztalatoknak megfelelően, a térbeli Durbin-hibamodell (Spatial Durbin error model) is egy olyan típusú modell, melyet a neve is sugall. A térbeli hiba modelljének olyan jellegű kiterjesztése, mely tartalmazza a független változók térben késleltetett értékeit. Fontos azonban megjegyeznünk, hogy ebben az esetben csak a hibatag térbeli késleltetése szerepel a független változók térben késleltetett értéke mellett a modellben, a függő változóé nem. Ennek megfelelően a térbeli Durbin-hibamodell a következő formát ölti:
 
(7.21.)
 
A térbeli hiba modelljének megfelelő módon a második egyenletet redukált formára hozva, majd behelyettesítve az elsőbe jutunk el a térbeli Durbin-hibamodell adatgeneráló folyamatához:
 
(7.22.)
 
Hasonlóan az eddigi esetekhez, a térbeli Durbin-hibamodellel való munka során sem szükséges az eddig kifejlesztett becslési eljárások változtatása, hiszen az eddigi feltételek továbbra is vonatkoznak -re, így tehát az , illetve a összevonásokkal tulajdonképpen egy térbeli hiba modellhez jutunk:
 
(7.23.)
 
A térbeli Durbin-hibamodell mögött, az eddigiekhez hasonlóan, olyan motivációk jelennek meg, melyek vegyítik a térbeli hiba modelljének és az SLX modellnek az alkalmazása mögötti intuíciókat. Így tehát használatára általában akkor kerül sor, amikor az elemzendő probléma esetén a mérési hiba gyanúja vagy a kihagyott változó okozta gondok mellett jó okkal feltételezhetjük, hogy a függő változóra a modellbe vont magyarázó változók térben késleltetett értékei is közvetlen hatással vannak.
Fontos azonban megemlítenünk, hogy a térbeli hiba modelljével szemben bizonyos fokú hatásszétválasztást végezhetünk a térbeli Durbin-hibamodell alkalmazásával. Ennek oka természetesen, hogy a magyarázó változók mellett itt azok térbeli késleltetései is szerepelnek a (7.21.) egyenlet jobb oldalán. Ekkor az SLX modellhez hasonlóan, paramétervektor méri a direkt, míg paramétervektor az indirekt hatásokat.
 

Bevezetés a térökonometriába

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 187 0

Napjaink egyik legdinamikusabban fejlődő tudományterülete az empirikus modellezés ökonometriai-módszertani fejlesztése.  E kérdéskörön belül is újnak számító terület a térökonometria, mely célja a megfigyelt adatok között tapasztalható területi kapcsolatok standard modellekbe való beillesztése, ezzel javítva a becslések pontosságát, hatékonyságát. A térbeli kapcsolatok fontosságának felismerése, és azok modellkörbe vonásának igénye egyre erőteljesebben jelenik meg szinte minden tudományterületen, túlmutatva a közgazdasági kutatásokon, mely módszertan alkalmazása hazánkban is egyre szélesebb körben érzékelhető. Ennek megfelelően, jelen monográfia célja kitölteni azt az űrt, melyet e részdiszciplína magyar nyelvű szakirodalmának szinte teljes hiánya teremt. Így e mű igyekszik áttekintést nyújtani a térökonometriai modellezés alapjairól: a térbeli kapcsolatok típusairól, matematikai interpretálhatóságáról és azok ökonometriai modellkörbe vonásának lehetőségeiről. A térbeli kapcsolatok alaptípusainak, az alapvető térökonometriai modelleknek, valamint modellszelekciós mechanizmusoknak, melyek amellett, hogy önmagukban is kiválóan alkalmasak elemzésekre, továbbá a haladó térökonometria bázisát is nyújtják, elméleti bemutatása mellett a szerző minden esetben igyekezett empirikus példákkal illusztrálni az elméleti modellek gyakorlati interpretálhatóságát.

Hivatkozás: https://mersz.hu/farkas-bevezetes-a-terokonometriaba//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave