Farkas Richárd

Bevezetés a térökonometriába


7.4. Az általános térbeli modell

A térbeli Durbin-típusú modellek közül az utolsóként tárgyalt a minden eddigi elemet magában foglaló általános térbeli modell (General nesting spatial model). Ennek megfelelően formája a következő:
 
(7.24.)
 
Látható, hogy az általános térbeli modell tulajdonképpen a térbeli autoregresszív kombinált modell kiterjesztése a magyarázó változók késleltetett értékeinek modellkörbe vonásával. A szokásos átalakítással ismételten visszajutunk a térbeli autoregresszív kombinált modellhez. Jelesül, , illetve a esetén:
 
.
(7.25.)
 
A (7.24.) rendszer második komponensének, vagyis a hibatagra vonatkozó összefüggésnek a redukált formára hozása, valamint első egyenletbe helyettesítése után:
 
(7.26)
 
Kifejezve az adatgeneráló folyamatát az általános térbeli modellnek, a (7.27.) összefüggés adódik:
 
(7.27.)
 
Ezekből a formulákból levonhatók következtetéseink az általános térbeli modellel kapcsolatban. Az eddigiekhez hasonlóan jól látszik, hogy a magyarázó változók térben késleltetett értékeinek modellbe foglalásán túlmenően egyéb különbség nem adódik a térbeli autoregresszív kombinált modellhez képest. Természetesen, ahogy eddig is, itt is érvényes, hogy , ahol továbbra is az mátrix által tartalmazott -edik magyarázó változó, vagyis az eddig kidolgozott becslési eljárások a továbbiakban is alkalmazhatók. Ennek megfelelően az általánosított térbeli modell esetén a térbeli autoregresszív kombinált modell paraméterbecslési módszerei az irányadók.
Az általános térbeli modell alkalmazásának motivációi meglehetősen komplex térbeli kapcsolatrendszert feltételeznek. A legegyszerűbb intuíció, mely e modell használatának indokoltságához vezet, talán a térbeli Durbin-modell továbbgondolásából vezethető le. Így az általános térbeli modell olyan esetekben alkalmazandó, amikor a térbeli Durbin-modellel leírható struktúrát feltételezünk, de azokon túlmenően még olyan fontos változók szignifikáns befolyásoló erejét tekintjük megalapozottnak, melyeket nem tudunk megfigyelni/megmérni, azonban szintén élhetünk azok esetében is a térbeli egymásra hatás feltételezésével. A modell komplexitása miatt azonban óvatos eljárás indokolt alkalmazása esetén. E típus egyik fő kritikája, hogy mivel mind a három típusú térbeli interakciót tartalmazza, sok kutató szerint felmerül annak gyanúja, hogy a paraméterbecslések megbízhatatlanná válnak, mivel a hibatag térbeli autokorrelációja mellett az exogén és endogén hatások nem különíthetők el megfelelően.1
A hatásszétválasztás tekintetében szintén egy már kidolgozott eljárást vehetünk át ebben az esetben is. A direkt és indirekt hatások ebben a modellben két komponensből adódnak, az egyik a függő változó térbeli késleltetése, míg a második a független változók térbeli késleltetése. A hibatag oldaláról továbbra sem érkeznek direkt és indirekt hatások az vektor tekintetében. Ennek megfelelően az általános térbeli modell esetén a direkt és indirekt hatások meghatározása során a térbeli Durbin-modellel azonos módon kell eljárni.
 
1 Részletesebb útmutatásért lásd Floch és Le Saout (2018) munkáját.

Bevezetés a térökonometriába

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 187 0

Napjaink egyik legdinamikusabban fejlődő tudományterülete az empirikus modellezés ökonometriai-módszertani fejlesztése.  E kérdéskörön belül is újnak számító terület a térökonometria, mely célja a megfigyelt adatok között tapasztalható területi kapcsolatok standard modellekbe való beillesztése, ezzel javítva a becslések pontosságát, hatékonyságát. A térbeli kapcsolatok fontosságának felismerése, és azok modellkörbe vonásának igénye egyre erőteljesebben jelenik meg szinte minden tudományterületen, túlmutatva a közgazdasági kutatásokon, mely módszertan alkalmazása hazánkban is egyre szélesebb körben érzékelhető. Ennek megfelelően, jelen monográfia célja kitölteni azt az űrt, melyet e részdiszciplína magyar nyelvű szakirodalmának szinte teljes hiánya teremt. Így e mű igyekszik áttekintést nyújtani a térökonometriai modellezés alapjairól: a térbeli kapcsolatok típusairól, matematikai interpretálhatóságáról és azok ökonometriai modellkörbe vonásának lehetőségeiről. A térbeli kapcsolatok alaptípusainak, az alapvető térökonometriai modelleknek, valamint modellszelekciós mechanizmusoknak, melyek amellett, hogy önmagukban is kiválóan alkalmasak elemzésekre, továbbá a haladó térökonometria bázisát is nyújtják, elméleti bemutatása mellett a szerző minden esetben igyekezett empirikus példákkal illusztrálni az elméleti modellek gyakorlati interpretálhatóságát.

Hivatkozás: https://mersz.hu/farkas-bevezetes-a-terokonometriaba//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave