Farkas Richárd

Bevezetés a térökonometriába


8. Térbeli heterogenitás

Miután a 2. fejezetben áttekintettük, hogy milyen módon tudjuk a térbeli kapcsolatokat definiálni, és ezek milyen formában jelenhetnek meg matematikailag is például egy statisztikában vagy egy ökonometriai modellben, a 3. fejezetben maguknak a térbeli kapcsolatoknak a típusait és alapvető tulajdonságait elemeztük. Felidézve e típusokat, a térbeli kapcsolatok két csoportját különböztettük meg: a térbeli függőségi viszonyt és a területi heterogenitást. A 4–7. fejezetek azokat a legalapvetőbb térökonometriai modelleket ismertették, melyek a térbeli függőségi viszony modellezésére hivatottak.
Jelen fejezetben a térbeli kapcsolatok másik fő típusát, a térbeli heterogenitást fogjuk elemezni. Ahogy az a 3. fejezetben már kifejtésre került, a területi heterogenitás jellemzői a tér nélküli modellek közül a leginkább a rezsimváltó idősoros modellekhez hasonlítanak. Ennek okán, a szakirodalom a térbeli heterogenitást leíró modelleket térbeli rezsimváltó modelleknek is szokta nevezni. Funkcionalitásában a rezsimeket ugyanúgy határozza meg, mint a tér nélküli idősoros ökonometria. Jelesül, a különböző rezsimek attól különböznek egymástól, hogy a különböző időszakokban tett megfigyelések tulajdonságai időszakonként, vagyis rezsimenként változnak. E tény különböző paraméterbecslésekkel, szélsőségesebb esetben különböző függvényformákkal írható le rezsimenként. A továbbiakban, a nemzetközi szakirodalommal összhangban, a területi egységek hasonló tulajdonságokkal rendelkező különböző halmazait mi is különböző területi rezsimeknek fogjuk hívni. Felidézve a (3.3.) összefüggést kiindulópontként, a területi heterogenitás formálisan:
 
(8.1.)
 
A területi heterogenitás modelljei tehát szintén hasonlóan értelmezik a különböző rezsimeket, a különbség csupán annyi, az eddigiekhez hasonlóan, hogy a megfigyelési egységek halmazának e részhalmazai most térben értendők. Példának okáért, sok települési szintű vizsgálatban feltételezhetjük Magyarország esetén, hogy teljesen más szociológiai és kulturális környezet jellemzi az ország északnyugati részét, mint a délkeleti felét, amely különböző ökonometriai modellek alkalmazása közben kezelést igényelhet a konzisztens és hatásos becslések kivitelezhetőségének érdekében. Ugyanilyen példa lehet az európai régiók vizsgálata során a Nyugat-Európa és Kelet-Európa országai közötti különbségtétel, a jól ismert történelmi folyamatok és társadalmi struktúrabeli különbségek miatt.1
Sok esetben a kutatók a területi kapcsolatok lokális indikátorait hívják segítségül ahhoz, hogy a különböző lehetséges térbeli rezsimeket azonosítsák az adott kérdés megválaszolása során.2 Egy másik lehetőség a térbeli rezsimek azonosítására a Chow-teszt alkalmazása, melynek bemutatására a 9. fejezet hivatott.
A térbeli heterogenitás modelljének tárgyalásakor egy alapvető különbségtételt kell tennünk vizsgálatunk közben. Ez pedig nem más, mint hogy a különböző rezsimek vonatkozásában a térbeli kapcsolatoknak csak e formája jelenik-e meg, vagy térbeli függőségi viszony is megfigyelhető-e a különböző területi rezsimeken belül. E különbségtétel a térbeli rezsimváltó modelleknek nyilvánvalóan két különböző csoportját fogja alkotni: térbeli rezsimek térbeli függőség nélkül, valamint térbeli rezsimek térbeli függőséggel. A továbbiakban a területi heterogenitás kérdését e vonalvezetés mentén fogjuk tárgyalni.
 
1 A területi egységek ilyen halmazokba rendezése és különböző rezsimként kezelése jól indokolt, melyre kiváló empirikus bizonyíték Varga és Sebestyén (2016), Farkas és Baczur (2023) és megannyi kapcsolódó nemzetközi és hazai publikáció.
2 Példaként lásd Annoni, Dominics és Khabirpour (2019).

Bevezetés a térökonometriába

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 187 0

Napjaink egyik legdinamikusabban fejlődő tudományterülete az empirikus modellezés ökonometriai-módszertani fejlesztése.  E kérdéskörön belül is újnak számító terület a térökonometria, mely célja a megfigyelt adatok között tapasztalható területi kapcsolatok standard modellekbe való beillesztése, ezzel javítva a becslések pontosságát, hatékonyságát. A térbeli kapcsolatok fontosságának felismerése, és azok modellkörbe vonásának igénye egyre erőteljesebben jelenik meg szinte minden tudományterületen, túlmutatva a közgazdasági kutatásokon, mely módszertan alkalmazása hazánkban is egyre szélesebb körben érzékelhető. Ennek megfelelően, jelen monográfia célja kitölteni azt az űrt, melyet e részdiszciplína magyar nyelvű szakirodalmának szinte teljes hiánya teremt. Így e mű igyekszik áttekintést nyújtani a térökonometriai modellezés alapjairól: a térbeli kapcsolatok típusairól, matematikai interpretálhatóságáról és azok ökonometriai modellkörbe vonásának lehetőségeiről. A térbeli kapcsolatok alaptípusainak, az alapvető térökonometriai modelleknek, valamint modellszelekciós mechanizmusoknak, melyek amellett, hogy önmagukban is kiválóan alkalmasak elemzésekre, továbbá a haladó térökonometria bázisát is nyújtják, elméleti bemutatása mellett a szerző minden esetben igyekezett empirikus példákkal illusztrálni az elméleti modellek gyakorlati interpretálhatóságát.

Hivatkozás: https://mersz.hu/farkas-bevezetes-a-terokonometriaba//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave