A komplexebb elemzések és az összehasonlíthatóság jegyében mind a teljes mintán átívelő térbeli súlymátrixot alkalmazó, mind pedig a rezsimenként különböző mátrixokat felhasználó modelleket elemezni fogjuk. Az analízis során az eddig is felhasznált öt legközelebbi szomszédot számba vevő térbeli súlymátrixszal folytatjuk le elemzéseinket.

A tudástermelés eddigi példájának elemzése során felmerülhet az a már korábban is említett kérdés, hogy vajon azonosnak tekinthetők-e modellezési szempontból azok a régiók, melyek jelenleg az Európai Unió tagjai, azonban a második világháború befejeztével a szovjet blokk alá tartoztak, abban az összehasonlításban, amikor a többi, nyugati területekhez tartozó uniós társaikkal vetjük őket össze. Követve a szakirodalmat,1 vizsgálatunkat úgy folytatjuk, hogy az eddig elemzett problémafelvetés továbbvezetéseként a történelmi ismeretekre hagyatkozva azt feltételezzük, hogy mind szociokulturális, mind gazdasági szempontból a fent említett két régiótípust, melyek értelemszerűen térben is egymás mellett helyezkednek el, különbözőnek tekintjük, mely indokolttá teszi a területi heterogenitás modellkörbe vonását.

Így két rezsim megkülönböztetése válik szükségessé. Az egyik, amelyet Kelet-Közép-Európának fogunk nevezni, azon országok NUTS2 szintű régióit foglalja magában, melyek a Szovjetunió ellenőrzési fennhatósága alá tartoztak a rendszerváltás előtt. Ezen országok rendre: Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Szlovénia, Horvátország, Románia és Bulgária. A másik rezsimet az egyszerűség kedvéért Nyugat-Európának fogjuk hívni.

Ezzel meg is kezdhetjük modelljeink építését, ahol az elméleti felvezetésnek megfelelően, elsőként a térbeli függőséget nem, azonban térbeli heterogenitást feltételező specifikációt alkalmazunk. Ekkor a (8.3.) modell a következőképp írható fel:

A térbeli függőséget nem tartalmazó modell tárgyalása után figyelmünket azok felé a modellek felé fordítottuk, melyek ilyen jellegű térbeli interakciókat is tartalmaztak már. Ennek megfelelően az első modellbővítésünk a (8.21.) specifikáció és a térbeli késleltetés modelljének kombinációja lesz a következők szerint:

A (8.21.) empirikus modell eredményeit értelemszerűen (4.57.) specifikációval érdemes összevetni amellett, hogy paramétereit önmagában értelmezzük. Ebben az összehasonlításban két érdekes tényre érdemes felfigyelnünk. Az első, és szempontunkból talán fontosabb is, hogy a tér nélküli modell területi heterogenitással való bővítése markánsan változtatott mind a koefficiensek értékén, mind azok előjelén. A (8.21.) modell eredményei egy intuitíven sokkal inkább értelmezhető rendszert írnak le, mint a (4.57.) Mind a kutatás-fejlesztési kiadások, mind a humántőke-állomány egyértelműen pozitív hatást gyakorol a szabadalmi tevékenységre. Ez a legfontosabb különbség a két modell között, hiszen, ne feledjük, a (4.57.) modellbecslés esetén a humántőke-állomány hatását leíró paraméter értéke negatív volt, és nem szignifikáns, mely szöges ellentétben áll az elméleti szakirodalom megállapításaival. A területi rezsimek definiálása után ez a probléma megszűnni látszik. Ezek az eredmények szintén arra utalnak, hogy ebben a problémakörben a térbeliség figyelembevétele az elemzések során esszenciális kérdés. Érdekességként állapítható meg, hogy a becslés szerint, míg a két rezsimben a kutatás-fejlesztési kiadások hatása nagyon hasonló, addig a humántőke-állomány, úgy tűnik, sokkal hatékonyabban tud hasznosulni a nyugat-európai régiókban. Továbbmenve, ezek az eredmények azt sugallják, hogy a kutatási szektor tőkeellátottsága az irányadó a kelet-közép-európai régiókban, hiszen a humántőke-állományhoz tartozó paraméterbecslés nem szignifikáns ebben az esetben. Ezzel szemben a nyugati régiókban markáns kérdés ez utóbbi tényező minősége.

 

Hasonló megállapításokat tehettünk, amikor a tér nélküli specifikációnkat a térbeli hiba modelljének irányába bővítettük az (5.47.) egyenlet segítségével. Úgy tűnik, még árnyaltabb képet kapunk, amennyiben a térbeli függőségi viszony modelljeit továbbfejlesztjük, illetve a feltétezett területi heterogenitást is figyelembe vesszük. Mind a térbeli késleltetés modelljének, mind pedig a térbeli hiba modelljének esetén megjelenik a humántőke-állományra vonatkozó különbség a két rezsim között, miközben a térbeli függőség jelenléte megmaradt. Tovább erősödhet így az az érzésünk, hogy mindkét rezsim esetén a kutatói hálózatok, együttműködések mellett a szektor tőkeellátottsága alapvető jelentőségű. Fennmaradt azonban az az eredményünk, miszerint a humántőke-állomány mennyisége (és talán minősége) jobban tud hasznosulni a nyugat-európai régiókban, mint a kelet-közép-európaiakban.

Az utolsó modellcsalád, melynek specifikációit a területi rezsimekkel bővítettük, a térbeli Durbin-típusú modellek. Bármelyik specifikációt is tekintjük a négy közül, az alapvető megállapításaink, melyeket a (7.29.)–(7.32.) modellek becslési eredményeinek elemzésekor tettünk, továbbra is érvényben maradnak.

Érdemes azonban észrevennünk azt is, hogy a becslések interpretációja a nyugat-európai régiók esetén továbbra sem változott. Mindezek alapján összességében úgy tűnik, hogy a területi heterogenitás modellkörbe vonása tovább pontosította a képet, melyet a vizsgált problémáról kaptunk. Ugyanakkor nagyon fontos felhívnunk arra a figyelmet, hogy a pontos modellspecifikációra eddig nem derült fény. Ezt jól alátámasztja az a tény is, hogy míg eredményeink a nyugat-európai régiók esetén szinte kivétel nélkül robusztusnak mutatkoztak, továbbá nagy hasonlóságokat mutatnak a területi heterogenitást nem feltételező modellek eredményeivel, addig a kelet-közép-európai régiókról ez nem mondható el, a modellek eredménye néhány változó esetében igencsak specifikációfüggő. A háttérben meghúzódó okok társadalmi-gazdasági, valamint módszertani eredetűek lehetnek. A korábban tárgyaltaknak megfelelően, észszerű feltételezni a társadalmi és gazdasági berendezkedés különbözőségét, mely az élet minden területére kihat. Másrészről, nem szabad megfeledkeznünk, hogy míg a nyugat-európai régiókból mintánk 207-et számlál, addig kelet-közép-európaiból csupán 55-öt, így a minta (természetesen a földrajzi adottságok miatt) eléggé Nyugat-Európa-túlsúlyos. A rezsimek megkülönböztetése ettől még szükséges lehet, ez utóbbi tény csupán arra adhat magyarázatot, hogy a területi heterogenitást nem tartalmazó modellek eredményei miért mutatnak nagy hasonlóságot a nyugat-európai régiók esetén tapasztalt eredményekkel.