Farkas Richárd

Bevezetés a térökonometriába


2.A térbeli kapcsolatok ökonometriai megjelenése

Az előző fejezetben igyekeztem szemléltetni, hogy milyen óriási szerepe van a térbeli interakciók és területi eloszlások figyelembevételének a modellezés során. E ponton rögtön felmerülhet a kérdés, hogy vajon milyen módszerek mentén lehetséges a térbeliséget egy alapvetően matematikai eszközökre építő modellezési környezetben megjeleníteni. Ahogy az előző fejezet ábrái kiválóan érzékeltették, a térbeliség a vizsgált ismérv ismérvváltozatainak területi eloszlásában lelhető fel. Egészen pontosan valamilyen jellegű térbeli kapcsolatról beszélhetünk egy ismérv ismérvváltozatai között, amennyiben e változatok értékeinek területi elrendeződésében valamiféle mintázat detektálható.
Az ismérvváltozatok területi eloszlásában fellelhető mintázatok ekképpen a területi egységek közötti kapcsolatok miatt alakulnak ki. Ahogy az előző fejezet 1.1. ábráján is láthattuk, azok a települések, ahol magasabb átlagjövedelemmel rendelkeznek az emberek, nem determinisztikusan, de jellemzően olyan településekkel vannak körülvéve, melyek háztartásai szintén magasabb jövedelmet tudhatnak magukénak. Úgy tűnik tehát, hogy valamilyen módon ugyanazon ismérv egyik területi egységén megfigyelt ismérvváltozata valamilyen hatással van egy másik területi egységen megfigyelt ismérvváltozatra. Az általam említett illusztratív példa esetén e jelenség a hasonló nagyságú jövedelmi értékek térbeli koncentrálódásában manifesztálódik. A kérdés így a továbbiakban az, hogy e kapcsolatrendszer hogyan vonható modellkörbe.
 

Bevezetés a térökonometriába

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 187 0

Napjaink egyik legdinamikusabban fejlődő tudományterülete az empirikus modellezés ökonometriai-módszertani fejlesztése.  E kérdéskörön belül is újnak számító terület a térökonometria, mely célja a megfigyelt adatok között tapasztalható területi kapcsolatok standard modellekbe való beillesztése, ezzel javítva a becslések pontosságát, hatékonyságát. A térbeli kapcsolatok fontosságának felismerése, és azok modellkörbe vonásának igénye egyre erőteljesebben jelenik meg szinte minden tudományterületen, túlmutatva a közgazdasági kutatásokon, mely módszertan alkalmazása hazánkban is egyre szélesebb körben érzékelhető. Ennek megfelelően, jelen monográfia célja kitölteni azt az űrt, melyet e részdiszciplína magyar nyelvű szakirodalmának szinte teljes hiánya teremt. Így e mű igyekszik áttekintést nyújtani a térökonometriai modellezés alapjairól: a térbeli kapcsolatok típusairól, matematikai interpretálhatóságáról és azok ökonometriai modellkörbe vonásának lehetőségeiről. A térbeli kapcsolatok alaptípusainak, az alapvető térökonometriai modelleknek, valamint modellszelekciós mechanizmusoknak, melyek amellett, hogy önmagukban is kiválóan alkalmasak elemzésekre, továbbá a haladó térökonometria bázisát is nyújtják, elméleti bemutatása mellett a szerző minden esetben igyekezett empirikus példákkal illusztrálni az elméleti modellek gyakorlati interpretálhatóságát.

Hivatkozás: https://mersz.hu/farkas-bevezetes-a-terokonometriaba//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave